Infostart.hu
eur:
358.36
usd:
306.03
bux:
0
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Javier Milei argentin elnök felszólal a Világgazdasági Fórum 55. davosi találkozóján 2025. január 23-án. Az idei tanácskozást január 20. és 24. között rendezik a svájci városban.
Nyitókép: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer

Kriptocsalással vádolják az argentin elnököt

Keresetet nyújtottak be argentin ügyvédek vasárnap a büntetőbíróságon Javier Milei argentin elnök ellen, akit azzal vádolnak, hogy egy kriptovalutát népszerűsített a közösségi médiában – közölte a beadványt aláíró egyik felperes.

Milei pénteken az X közösségi médián azt írta a LIBRA elnevezésű kriptovalutáról, hogy annak célja „a gazdasági növekedés ösztönzése a kisvállalkozások és startupok finanszírozásával”. A poszt néhány órával később eltűnt, és ezt követően a valuta értéke nagyot zuhant – számolt be róla a Dexscreener.com pénzügyi portál. A kriptovalutát a KIP Protocol és Hayden Davis fejlesztette.

Az elnöki hivatal szombaton közleményben szögezte le, hogy Milei nem vett részt a kriptovaluta fejlesztésének egyetlen szakaszában sem, és a projekt elindítását követő nyilvános reakciók miatt úgy döntött, hogy a spekulációk elkerülése és a további nyilvánosság korlátozásának érdekében eltávolítja a posztot.

„Nem voltam tisztában a projekt részleteivel, és miután tájékozódtam, úgy döntöttem, hogy nem adok neki a továbbiakban nyilvánosságot” – írta az X-en Milei.

Az elnöki hivatal azt is közölte, hogy az ügyet a korrupcióellenes hivatalhoz továbbították. Milei irodája ugyanakkor elismerte, hogy az államfő és kormányának tagjai korábban találkoztak a KIP Protocol képviselőivel.

Az argentin Fintech kamara szerint a kriptovilágban „rug pull” néven ismert akció történhetett, amikor egy kriptotoken fejlesztői legitim befektetéseket vonzanak, felpumpálva a valuta értékét, hogy később eladják a részesedésüket. Javier Smaldone szakértő

107 millió dollárra becsülte a nyereséget, amelyet a szervezők pénteken két óra alatt bezsebeltek.

Az egyik felperes, Jonatan Baldiviezo ügyvéd az AP hírügynökségnek elmondta, hogy csalás elkövetésére irányuló tiltott társulás miatt nyújtották be a keresetet, és kiemelte, hogy ebben „az elnök cselekedetei alapvető fontosságúak voltak”. A beadványt Baldiviezo mellett Marcos Zelaya ügyvéd, María Eva Koutsovitis mérnök és Claudio Lozano közgazdász, korábban az Argentin Központi Bank elnöke írta alá. A büntetőbíróság várhatóan hétfőn jelöl ki bírót az ügyhöz, vagy továbbítja az ügyet az ügyészséghez további vizsgálatra.

Hayden Davis, a KIP Protocol egyik képviselője, aki találkozott Mileivel, szombaton az elnököt hibáztatta a kriptovaluta összeomlásáért a közösségi médiában közzétett közleményében.„A korábbi kötelezettségvállalások ellenére Milei és csapata váratlanul megváltoztatta álláspontját, visszavonta támogatását és törölte az összes korábbi bejegyzését a közösségi médiában” – hangsúlyozta Davis.

Az ellenzékr részéről Christina Kirchner kriptocsalónak nevezte az elnököt. Martín Lousteau, a Centrumpárt szenátor arra mutatott rá, hogy Milei már másodszor csapott hírverést egy olyan kriptopénznek, amely később csalásnak bizonyult.

Címlapról ajánljuk

Republikon: több oka is van annak, hogy Budapest most egy ideig tiszás lesz

Míg korábban a fővárosi kerületek egyértelműen illeszkedtek a kertvárosi jobboldal – lakótelepi baloldal vagy a belvárosi liberális – külvárosi munkás sémákba, addig mára Budapest összességében már kevésbé írható le ideológiai kategóriákkal – erre jutott a Republikon elemzése. A fővárosban egy gyorsan változó politikai tér rajzolódik ki, ahol a pártpreferenciákat egyre inkább a rövid távú politikai kínálat, a vezetői hitelesség és az aktuális társadalmi kérdések alakítják. A Republikon elemzője, Fűzfa Csaba beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Magyar Péter kormányát is gúzsba kötheti az új botrány az uniós helyreállítási forrásoknál

Magyar Péter kormányát is gúzsba kötheti az új botrány az uniós helyreállítási forrásoknál

Mintegy 10 milliárd eurónyi, zöld és digitális beruházásokra szánt uniós helyreállítási forrást használhatott fel nyugdíjak és szociális kiadások finanszírozására a spanyol számvevőszék szerint a madridi kormány, ami újabb vitát robbantott ki Németországban és Hollandiában az EU közös hitelfelvételéről. Az Európai Bizottság és a spanyol kormány egyaránt tagadja a szabálytalanságot, ugyanakkor német és holland kritikusok szerint az ügy bizonyítja, hogy a közös uniós adósság rejtett költségvetési támogatássá vált. A vita különösen kényes időszakban éleződött ki, hiszen már zajlanak a Magyar Péter vezette kormánnyal a tárgyalások a 10,4 milliárd eurós magyar helyreállítási keret lehívásáról Brüsszellel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×