Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Yugoslavian President Marshal Josip Broz Tito is aboard the Naval ship Galeb, off North Foreland in the Thames Estuary, Kent, March 14th 1953. (Photo by Keystone/Hulton Archive/Getty Images)
Nyitókép: Keystone/Hulton Archive/Getty Images

Múzeummá alakítják át Tito legendás luxushajóját

Az 1938-ban épült hajó harminc éven át szolgálta a kommunista vezetőt, fedélzeten gyakran fontos diplomáciai tárgyalások is folytak.

Felújították Josip Broz Tito egykori jugoszláv elnök legendás luxushajóját, a Galebet (Sirály), amely újra behajózott Rijeka kikötőjébe, és amelyet múzeummá alakítanak át. Marko Filipovic polgármester közölte: ez lesz az első hajómúzeum Horvátországban, és a tervek szerint 50 ezer látogatót fogad majd évente. A munkálatok 12,4 millió euróba kerülnek, az Európai Unió korábban 4,2 millió euróval támogatta a projektet, míg a rijekai önkormányzat 1,6 millió euróval járult hozzá.

A hajót eredeti állapotában a kraljevicai Dalmont hajógyárban újították fel négy éven keresztül, és 2019 óta számos munkálatot végeztek el rajta. A hajó 4300 négyzetméteres felülettel rendelkezik, amelyből 1500-at alakítanának át múzeummá, 900 négyzetméter vendéglátási célokra használható, míg 400 négyzetmétert szálláslehetőségként. Erre pályázatot írtak ki, amelyre várják a jelentkezőket. A polgármester szerint a megnyitó májusban vagy júniusban várható.

Az 1938-ban épült hajó harminc éven át szolgálta a kommunista vezetőt.

A vezér halála és Jugoszlávia felbomlása után a hajó sokáig Montenegróban vesztegelt, és kis híján hajótemetőben végezte. 1990-ben egy görög hajótulajdonos vásárolta meg, aki luxushajót akart varázsolni belőle. A Galebet az észak-dalmáciai Viktor Lenac hajógyárba vontatták, ahol felújításra várt, de pénzhiány miatt végül nem sikerült véghez vinni a tervet. Rijeka városa árverésen vette meg a hajót 2009-ben 150 ezer dollárért. Később a Galeb Horvátország védett kulturális örökségévé vált, ezért a hajót az örökségvédelmi előírásokkal összhangban kellett hasznosíthatóvá tenni.

A Galeb kereskedelmi hajóként kezdte 1938-ban Genovában. A második világháborúban kisegítő cirkálóként használták, 1943-ban egy évre a német flotta hadizsákmánya lett. Új nevet is kapott: Kiebitz. A Kvarner-öbölben ez idő alatt mintegy 5000 tengeri aknát helyezett el. Egy légitámadásban súlyosan megsérült, elsüllyedt és csak három évvel később, 1947-ben hozták felszínre és építették újjá. 1953-ban Tito elnök luxushajójaként a Galeb élete új szakaszába lépett. A fedélzeten gyakran fontos diplomáciai tárgyalások is folytak.

Tito híres filmsztárokat is fogadott a hajón, köztük Sophia Lorent és Elisabeth Taylort.

A Galeb csaknem három évtizedig, Tito 1980-as haláláig az elnök úszó hivatalaként szolgált. Ezalatt több mint 18 ezer tengeri mérföldet tett meg, három földrész 18 országában kötött ki. Jugoszlávia felbomlása előtt a Galeb utolsó küldetésként 1991-ben Szlovéniából szállította el a jugoszláv hadsereg katonáit, miután Ljubljana mindössze két hétig tartó harcok után kikiáltotta függetlenségét. A jacht ezután a Kotori-öbölbe, Montenegróba vonult vissza.

Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×