Infostart.hu
eur:
353.51
usd:
309.68
bux:
142372.1
2026. július 6. hétfő Csaba
Nyitókép: Pixabay

Elemzők a NATO-ról: egyelőre elérhetetlen a Donald Trump által felvetett cél

Tavaly a globális átlagot jelentősen meghaladó mértékben, csaknem 12 százalékkal emelkedtek az európai NATO-tagországok védelmi kiadásai, de így sem érték el a NATO teljes védelmi költségvetésének egyharmadát - áll a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) szerdán ismertetett éves világjelentésében.

A világ egyik legnagyobb hadászati-védelmi kutatóműhelye által a globális védelmi kapacitásokról és a katonai egyensúlyi helyzetről 66. alkalommal összeállított elemzés (Military Balance 2025) kiemeli: Európa tavaly 457 milliárd dollárnak megfelelő összeget fordított védelmi kiadásokra, reálértéken számolva 11,7 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 50 százalékkal többet, mint tíz évvel korábban.

A NATO teljes katonai költségvetése ugyanakkor 2024-ben 1440 milliárd dollár volt, vagyis az európai országok ennek nem egészen az egyharmadát költötték védelmi célokra - áll az 530 oldalas idei IISS-jelentésben.

A tanulmány szerint

a globális védelmi kiadások tavaly elérték a 2460 milliárd dollárt. Reálértéken ez 7,4 százalékos emelkedésnek felelt meg éves összevetésben.

Ez azt is jelenti, hogy a világ katonai kiadásai gyorsuló ütemben nőnek: 2023-ban 6,5, 2022-ben 3,5 százalékkal bővült a globális védelmi ráfordítások értéke.

A hazai össztermékhez (GDP) mért globális katonai kiadások 2024-ben 1,94 százalékra emelkedtek az előző évi 1,8, illetve a 2022-ben mért 1,59 százalékról - áll az IISS szerdán bemutatott éves világjelentésében.

Az intézet számításai szerint ha az észak-atlanti szövetség európai tagországai egységesen a GDP 3 százalékára emelnék védelmi ráfordításaikat, az 250 milliárd dollárnak megfelelő kiadási többletet jelentene, ha viszont 5 százalékra növelnék GDP-arányos katonai költségvetésüket - ahogy ezt Donald Trump amerikai elnök nemrégiben felvetette -, az csaknem 750 milliárd dollárral bővítené az európai katonai kiadásokat.

Az IISS ugyanakkor hangsúlyozza, hogy

ez a cél jelenleg politikai és költségvetési okokból elérhetetlen, különös tekintettel arra, hogy több európai ország már most költségvetésen kívüli forrásokat használ védelmi kiadásainak növelésére.

Az intézet adatai szerint Oroszország viszont tavaly reálértéken 41,9 százalékkal növelte katonai költségvetését, amely piaci árfolyamon elérte a 145,9 milliárd dollárt.

Vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva - vagyis az eltérő árszinteket figyelembe véve és kiegyenlítve - azonban az orosz védelmi kiadások 2024-ben 461,6 milliárd dollárnak feleltek meg, vagyis ezen a mércén meghaladták az európai NATO-tagállamok együttes katonai kiadásait - hangsúlyozza szerdán ismertetett idei világjelentésében a londoni stratégiai kutatóközpont.

Az IISS szerint Oroszország bővülő védelmi költségvetésének makrogazdasági hatásai is vannak, mivel

az ebből eredő keresleti többlet felhajtja az inflációt, és nyomást gyakorol a szociális szektor - például az oktatás és az egészségügy - kiadásaira.

Az orosz gazdaság azonban ellenállóképes, mivel az energiaszektoron kívüli forrásokból eredő bevételek lehetővé teszik a kiadások növelését mérsékelt államháztartási hiány fenntartása mellett - áll az IISS tanulmányában.

Az intézet közölte: saját becslése szerint az orosz hadsereg tavaly 1400 harckocsit vesztett az ukrán hadszíntéren. A beszerezhető bizonyítékok azonban arra vallanak, hogy - jóllehet Ukrajna titkosítja a veszteségadatokat - az ukrán fegyveres erők súlyos emberveszteségeket szenvedtek, és számos szárazföldi egységük hiányos ütőképességű - fogalmaz az IISS éves jelentése.

Címlapról ajánljuk

Korlátozni kéne a gyerekeknek az e-rollerezést és a trambulint – Kemény szavak az Arénában Velkey György Jánostól

Naponta 5-10 olyan gyereket hoznak be a Bethesda Kórház ügyeletére, aki e-rollerezés közben sérült meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az intézmény főigazgatója. Velkey György János gyermekgyógyász szerint a 14 évesnél fiatalabbak számára az új KRESZ-ben meg kellene tiltani az elektromos rollerek használatát. Tapasztalatai alapján 6 éves koring trambulinozni sem kéne.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: új hangot ütött meg Vitézy Dávid a Parlamentben, folytatódnak a személycserék

Tisza-kormány: új hangot ütött meg Vitézy Dávid a Parlamentben, folytatódnak a személycserék

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Országgyűlésben bejelentette, hogy lezárultak az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról folytatott tárgyalások, és a végső döntés az uniós pénzügyminiszterek tanácsülésén várható, miközben öt pontban bírálta a korábbi kormányzat állításait az ügyben. A felszólalást Török Gábor úgy értékelte, hogy az a Tiszán belül Magyar Péterétől eltérő politikai stílust mutatott, noha tartalmában továbbra is a Fidesz korrupcióját nevezte a legfontosabb problémának. Jámbor András szerint komoly jogi kérdéseket vet fel Magyar Péter alkotmánymódosítási javaslata, amely tizenkét évben korlátozná a parlamenti képviselők megbízatását, mert a jelenlegi szöveg több mandátumszerzési helyzet kezelését sem rendezi egyértelműen. Magyarország két új, euróban denominált államkötvény kibocsátását készíti elő, amelyek beárazása akár már hétfőn megtörténhet. Kapitány István bejelentette, hogy leváltja az EXIM vezérigazgatóját, Berta Adriennt, utódjáról azonban egyelőre nem közölt részleteket. Azonnali hatállyal felmentették Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét, a lap irányítását ideiglenesen Somogyi Zsolt vette át.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×