"Ha minden igaz, akkor ez Lukasenka legjobb eredménye. Ez volt a hetedik választás Fehéroroszországban, Lukasenka hetedszer vett részt. Eddig a legrosszabb eredménye az első volt, 44 százalék – ezt az 1994-est tartják az egyetlen demokratikus választásnak az országban. Azóta 70 és 86 százalék közötti eredményeketet hozott, mindig egyre jobbat, és most jutott a tetőpontra" – idézte fel az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

Mint Bendarzsevszkij Anton elmondta, egyáltalán nem tűnik hihetőnek ez az eredmény, főleg a részvételi arány, mert a fehérorosz közösségi médiában látszott, hogy a hatalommal szembeni egyik eszköz a távolmaradás volt. Az ellenzéki erők arra buzdították a szavazókat, hogy ne vegyenek részt a hatalom által megrendezett folyamatban, maradjanak távol, és a közösségi médiában rengeteg kép készült arról a vasárnap, hogy üresek a szavazóhelyiségek, csak nyugdíjasokat lehet látni, akik a hivatalos képeken leadják a voksukat. Az emberek nagy része, úgy tűnik, távolmaradt, mégis 85,6 százalékos részvételi arányt hirdettek.

Nem voltak valódi jelöltek Lukasenka ellenfelei, értékelt Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve, hogy egyikük sem nevezhető ellenzéki jelöltnek. A tényleges ellenzéki jelöltek Fehéroroszországban ugyanis vagy börtönben vannak és 15-16 éves börtönbüntetésüket töltik, most már öt éve, vagy emigráltak és külföldön, Litvániában, vagy Lengyelországban találtak menedéket, és onnan folytatnak politikai tevékenységeket, már amennyire lehet.

"Ezek a jelöltek abszolút lojálisak a fehérorosz rezsimhez. Például

az egyik jelölt a Fehérorosz Kommunista Párt vezetője, aki azt mondta, hogy ő semmi esetre sem Lukasenkával szemben indul a választásokon, hanem Lukasenka mellett szeretné elindítani magát.

A másik jelölt pedig a Liberális Demokrata Párt jelöltje, Oleg Gajdukevics, ő pedig azt mondta, hogy mindenkitől el kellene venni a szavazójogot, aki külföldre emigrált és onnan vissza akar térni, mert ők már valójában nem is fehérorosz állampolgárok. A hasonló kijelentésekből is látható, hogy nem nevezhetők ellenzéki vagy Lukasenkával szemben induló jelölteknek, hanem a demokratikus verseny látszata miatt lettek felkérve" – mondta a szakértő, megjegyezve: mindannyian nullánál kicsit nagyobb és három százaléknál kisebb eredményeket kaptak.

A jogvédők szerint a hivatalos számok alapján több mint négyezer ember ül politikai okokból a fehérorosz börtönökben, de nehéz róluk és a körülményeikről pontos listát vezetni. A külvilág főként a legnagyobb vezetőket ismeri, Viktor Babarikót, Szergej Tyihanovszkijt vagy Marija Kolesznyikavát – ők voltak a 2020-as elnökválasztások központi figurái. Az ítélethirdetést követően éveken keresztül nem lehetett semmit tudni arról, hogy ők pontosan hol és milyen állapotban vannak. Sem levelet nem engedtek küldeni nekik, sem a hozzátartozóikat nem engedték be hozzájuk a börtönbe. Bendarzsevszkij Anton szerint mintha az elmúlt hetekben valami elmozdulás történt volna, és a fehérorosz államközeli Telegram-csatornákon megjelentek interjúk, rövid videók ezekkel az emberekkel arról, hogy a börtönben vannak.

Ennek okáról az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója elmondta: Lukasenka számára

ez a választás nagyon fontos, mert abban bízik, hogy visszanyerheti a legitimitást,

hiszen 2020-ban az egyértelmű csalásokat követően a Nyugat nem ismerte el a fehérorosz választást, és Lukasenkát nem lehetett elnöknek nevezni, legfeljebb fehérorosz vezetőnek.

"Most abban bízik, hogy visszanyeri a legitimitást, és ezzel együtt ha a Nyugat is elismeri mint fehérorosz elnököt – annak ellenére is, hogy nem volt tényleges választási verseny, de azt nehéz vitatni, hogy a választáson indulók közül Lukasenka nyert –, akkor megnyithatja azokat a diplomáciai csatornákat a Nyugat felé, amelyek 2020 előtt megvoltak. Ehhez pedig az kell, hogy az évek óta a fehérorosz börtönökben lévő politikai foglyokat elengedje, vagy legalább meglengesse annak a lehetőségét, hogy el fogja engedni, ezért láthatjuk őket egyre inkább" – fogalmazott a szakértő. Elindult egyébként egy amnesztiafolyamat is 2024 őszén, de olyan embereket engedtek el, akiknek egyébként is lejárt volna a börtönbüntetésük, hónapokkal annak vége előtt voltak. Mindenesetre

ez is annak a nyitási folyamatnak a része, amelyben Lukasenka megpróbálja rendezni a kapcsolatokat a Nyugattal.

Felvetődik a kérdés, hogy most is lehet-e olyan tömegtüntetésekre, zavargásokra számítani Fehéroroszországban, mint amilyenek a legutóbbi választások után voltak. Bendarzsevszkij Anton szerint ilyesmi most nem fog bekövetkezni, ugyans a hatalom nagyon represszív – büntető, megtorló – módon lépett fel az előző választásokat követően, és még mindig ez a politika folytatódik.

"Több százezer ember emigrált Fehéroroszországból, azok, akik valamilyen államközeli helyen dolgoztak, vagy akár csak tanárok, orvosok voltak, mert elveszítették a munkájukat vagy megfélemlítették őket azzal, hogy el fogják veszíteni a munkájukat. Az országban teljes cenzúra van, a kormánykritikus portálokat, újságokat betiltották, de például a lapokat korábban sem lehetett terjeszteni, csak hivatalosan engedélyezték egy nyomtatott lap megjelenését, kapni már nem lehet sehol, csupán közvetlenül a kiadótól volt megrendelhető. Mindenesetre az elmúlt öt évben totális állami kontroll és repressziógépezet érvényesül, ilyen körülmények mellett az emberek félnek kimenni az utcákra, akik pedig aktívak voltak, azok pedig már külföldön vannak, tehát egyáltalán nem várható semmiféle megmozdulás" – fogalamzott az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.