Infostart.hu
eur:
384.37
usd:
327.39
bux:
0
2026. január 1. csütörtök Fruzsina
vízibivaly
Nyitókép: Pixabay

Közel 40 év után tért vissza a könnyen terjedő ragály

Németországban 37 év után ismét megjelent a ragadós száj- és körömfájás, Brandenburg tartományban három, szabadon tartott bivalyban mutatták ki a betegséget - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A német hatóságok 2025. január 10-én a brandenburgi Märkisch-Oderland járásban egy 14 vízibivalyt tartó gazdaságban mutatták ki a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A telepen 3 állat betegedett meg, és pusztult el. A német állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, elrendelte az állomány felszámolását, valamint felállította a 3 kilométeres védőkörzetet, és a 10 kilométeres felügyeleti körzetet. Kiegészítő intézkedésként 72 óráig a párosujjú patás állatok mozgatásának teljes tilalmát is elrendelték - részletezték.

Ismertették, hogy a ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.

A tájékoztatásban a Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy a Németországból érkező fogékony fajok esetében fokozott figyelemmel kell eljárni, gyanú esetén azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot.

Címlapról ajánljuk
Így adózunk 2026-ban

Így adózunk 2026-ban

2025-ben a magyar adórendszer több lépcsőben megvalósuló módosításon ment keresztül. A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, az adminisztráció csökkentése és az adóeljárások digitalizációjának folytatása. A jogszabályi indokolás szerint a kormány célja a hazai adókörnyezet versenyképességének fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy a kis- és középvállalkozói szektor, illetve az egyéni vállalkozók számára kiszámíthatóbb pénzügyi és adminisztratív keretek álljanak rendelkezésre. Vannak ugyanakkor további, 2026-ban hatályba lépő változások, amelyeket már év közben, az őszi adócsomagot megelőzően elfogadott a Parlament.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×