A szerbek azért tiltakoztak, mert a koszovói rendőrség augusztus 30-án razziát tartott a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben, majd elfoglalta az objektumokat, elszállította az ott tárolt dokumentumokat, és nem engedte be a szerb dolgozókat. A hivatalos pristinai álláspont szerint az akció célja a koszovóiakkal párhuzamosan működtetett szerb intézmények felszámolása volt, míg a belgrádi vezetés és a helyi szerbek úgy vélik, hogy a koszovói kormány az ott élő szerb kisebbséget akarta megfélemlíteni és elüldözni.

Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter a közösségi médiában reagált a szerb tiltakozók lépéseire. Szerinte szélsőséges csoportok álarcot viselő tagjai állítják meg a határnál a koszovói állampolgárokat, akik csak át akarnak kelni Szerbián Koszovó felé menet. Hozzátette: erre válaszul Koszovó lezárja a merdarei és a brnjaki határátkelőket, ám a többi négy átkelő továbbra is használható. Néhány órával később a politikus szintén a közösségi médiában tette közzé, hogy a helyzet javult, így szombat estétől újra használható az összes átkelő.

Az utóbbi hónapokban a korábbinál is feszültebb a viszony Szerbia és Koszovó között. Májusban például az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.