Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán
Wavy and slanted Iranian flag in the front plane, with masses of Iranian people behind who celebrate an anniversary of the 1979 Islamic Revolution and Iranian independence day, in a march along Azadi avenue toward Azadi square every 22nd of Bahman or 10-11th of February.
Nyitókép: Germán Vogel/Getty Images

Lehetséges, hogy Irán más utat választ az Izrael ellen indított invázió helyett

Napok óta folyik a találgatás, hogy mikor és hogyan indíthatja meg a támadást Irán Izrael ellen, ám eddig nem történt semmi. Most az is kiderülhetett, hogy miért.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, július 31-én Irán Fővárosában, Teheránban merénylet áldozata lett Iszmail Hanije, a Hamász terrorszervezet egyik vezetője.

Az eddigi információk szerint a Katarban élő politikussal egy, a szállodai szobájában elhelyezett bomba végzett.

A merénylet hatalmas felháborodást keltett Iránban, de az iszlám világ több másik országa is rosszallását fejezte ki. Az eset hátterében Izraelt sejtették, ugyanis a zsidó államnak állt leginkább érdekében leszámolni a radikális iszlamista szervezet kulcsfigurájával.

Teherán többször is hangoztatta, hogy megtorlásra készül, az viszont nem derült ki, hogy ez pontosan mit is fog jelenteni. Arra lehetett számítani, hogy a síita hatalom különböző proxyalakulatokon keresztül mér csapásokat Izraelre, de a 2024 áprilisában már egyszer megtörtént esethez hasonlóan közvetlenül is indulhatnak a rakéták. Ez utóbbi feltételezést az is alátámasztotta, hogy Oroszország és Pakisztán is fegyverszállítmányokat ígért Iránnak.

A legfrissebb értesülések szerint azért húzódik el ennyire a hadművelet megindítása, mert Teherán más taktikát választhatott: azokat a személyeket vadásznák le, akik felelősek Iszmail Manije haláláért

- írja a The Times of Israel híradása nyomán a Portfolio.

Ez a stratégia azt is jelentené, hogy elmarad a várt nagyszabású támadás Izrael ellen. Egyelőre még nem tudni, hogy az iráni vezetés hogyan definiálja a "felelős" fogalmát, arra viszont számítani lehet, hogy igyekeznek majd minden izraeli titkosszolgálati dolgozót és azok segítőit elérni és kiiktatni.

Mint írják, vélhetően azok is célkeresztbe kerülhetnek, akiknek konkrétan a merénylethez nem volt semmi közük, viszont valamilyen módon segítették az izraelieket, vagy Teherán úgy sejti, hogy külföldi hatalom érdekeit szolgálják.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×