Az EU-tagországok közül 23-ban állt rendelkezésre ezzel kapcsolatos adat, és ezek közül 12-ben 50 százalék fölötti volt az arány, a legnagyobb, 69 százalékos Észtországban, amelyet Dánia és Finnország követ, mindkettő 68 százalékkal.

A legkisebb százalékarányt, 24-et Horvátországban mérték, illetve 27 százalékot Romániában.

A megkérdezettek relatív többsége, 35 százaléka azt mondta, a legtöbb támadást politikai vagy társadalmi nézetei miatt kapta, míg 32 százaléka szexuális irányultságát nevezte meg a támadások okaként. További 30 százalék úgy érezte, hogy származása miatt vált gyűlölködő üzenetek célpontjává.