Infostart.hu
eur:
355.14
usd:
301.6
bux:
135792.43
2026. május 7. csütörtök Gizella
Nyitókép: Pixabay

A turizmus miatt kerül rengeteg spanyol az utcára

Egyre súlyosabb a lakásválság a del-európai országban.

Míg a nyári hónapok áldást jelentenek a lassan talpra álló turizmus számára, addig a spanyol lakásválság egyre nagyobb nyomást helyez a fiatalokra, a meredeken emelkedő bérleti díjak miatt pedig egyre több ember kerül az utcára – írta vg.hu a Reuters cikkére hivatkozva.

A hivatalos adatok szerint a hajléktalanok száma 2012 óta 24 százalékkal, 28 ezer főre emelkedett, a civil szervezetek viszont másfélszer ennyi emberről beszélnek. A Spanyol Nemzeti Bank jelentésében azt írja, a bérlakásokban élők 45 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés veszélye, ami a legmagasabb arány Európában.

A nyári hónapokban a spanyol gazdaság hatalmas lendületet kap a turizmustól – tavaly ez 164 milliárd euróval fűtötte a gazdaságot –, a kormány pedig idén is rekordmennyiségű látogatóra számít. Ez a két ügy azonban szorosan összekapcsolódik. A szálláskereső platformok elterjedésével ugyanis rengeteg lakás rövid távú, turistákat célzó bérleménnyé vált, ahonnan kiszorulnak a spanyol fiatalok.

A „törpeszállodák” elterjedése akkora nyomást gyakorol a lakhatásra, hogy az utóbbi hetekben több tüntetés is kirobbant olyan nagyvárosokban, mint Madrid és Barcelona, ahol a tömeg lépéseket követelt a kormánytól a bérlakások szabályozására és az árak csökkentésére.

A portál arról is ír, hogy jelentősen megnőtt az érdeklődés a spanyolországi ingatlanok iránt Magyarországról is az utóbbi két-három évben. A magyar vevők többsége Costa del Sol régióban köt ki, ahol a budapesti és balatoni árakon tud egész évben kiadható lakást vásárolni.

Spanyolország szociális lakásállománya mindössze 1,5 százaléka az otthonoknak, ami messze elmarad a 9 százalékos uniós átlagtól és az egyik legalacsonyabb a kontinensen. A Pedro Sanchez vezette szocialista kormány jelenlegi tervei szerint a következő három évben 184 ezer új lakást építenének fel; 2027-re pedig a szociális lakásállomány elérné az európai átlagot.

A Spanyol Nemzeti Bank becslése szerint azonban további 1,5 millió lakásra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a célt elérjék.

A 18–34 évesek több mint 60 százaléka családi házban él, 2008 és 2022 között pedig a nagy európai gazdaságok közül Spanyolországban nőtt a leggyorsabban a szüleikkel élő fiatalok aránya.

A hajléktalanokat támogató Hogar Sí civil szervezet szerint a legnagyobb problémát egy pont a bérlőket védő törvény okozza, amely lehetővé teszi, hogy a lakók akár két évig is lakbérfizetés nélkül maradhassanak egy ingatlanban, elrettentve a tulajdonosokat a bérbeadástól. Ennek kikerülése érdekében a legtöbb bérleti szerződés már olyan díjfizetési garanciákat tartalmaz, amelyeket a szegények és a pályakezdő vagy tanuló fiatalok sem tudnak teljesíteni.

A szabályok nem vonatkoznak a rövid távú és sokkal biztonságosabb jövedelmet biztosító törpeszálloda-piacra, amely emiatt az elmúlt egy évben 56 százalékkal nőtt meg, tovább szűkítve az állandó lakások kínálatát.

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Mesterkélt időhúzás vagy feloldhatatlan aggályok vannak a másfél éve húzódó EU-USA paktum késleltetése mögött

Hiába az újabb tárgyalási kör, továbbra sem engednek a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió között köttetett vámpaktumból. Bár az Ursula von der Leyen vezette Bizottságnak papíron kivitelezhetőnek tűntek a tervei, Donald Trump amerikai elnök húzásai lehetetlenné tették, hogy az uniós vezetők és törvényhozók szó nélkül belemenjenek az első pillantásra rendkívül előnytelen alkuba. Míg az EU kereskedelmi biztos régóta konzekvensen a végrehajtás mellett kardoskodik, a beígért vámkedvezmények végrehajtása mellett, Trump mozgástere azonban jelentősen összezsugorodott, mióta elkaszálták korábbi vámtételeit. Ebben a helyzetben az EU-n belüli eltérő elvárások és az amerikai elnök fenyegetései nehezen kikezdhető okokat szolgáltatnak a további időkérésre. Akár tudatos a stratégia, akár tanult tehetetlenség, a két fél kereskedelmi kapcsolatai úgy tűnik, már nem a megbízhatóságon, hanem azon múlnak, hogy az USA jogrendszere meddig bírja az elnök által egy személyben elgondolt azonnali vámintézkedéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×