eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
21 October 2021, Berlin: Olaf Scholz (3rd from left), SPD candidate for Chancellor and Federal Minister of Finance, talks with Robert Habeck (3rd from right), Federal Chairman of the Green Party, at the meeting venue for the coalition negotiations. The coalition negotiations between the SPD, FDP and Alliance 90/The Greens to form a government after the federal elections begin today. Photo: Christophe Gateau/dpa (Photo by Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images

Újabb viharfelhők a német kormánykoalíció feje fölött: adókedvezményekkel csábítanák a külföldi munkaerőt

Alig több mint egy évvel mandátumának lejárta előtt ismét nehéz fába vágta a fejszéjét a hárompárti német kormánykoalíció: rendkívüli adókedvezménnyel csábítaná a külföldi munkaerőt az országba. A terv az ellenzék részéről máris bírálatok széles körét váltotta ki.

Az a tény immár régóta ismert, hogy Németország jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Mint ahogy az is, hogy a kormány miniszterei – Hubertus Heil munkaügyi miniszterrel az élen – az elmúlt időszakban külföldön kilincseltek a munkaerő-csábítás érdekében. A kormány most újabb kezdeményezésre készül.

Az ARD és ZDF közszolgálati médiumok, valamint több más hírportál számolt be arról, hogy Christian Lindner pénzügyminiszter terve szerint a külföldről érkező munkavállalók az első évben 30, a másodikban 20, a harmadikban pedig 10 százalékos adókedvezményben részesülnének.

Az ellenzék szinte azonnal hevesen tiltakozott. A kereszténydemokrata CDU egyik tekintélyes politikusa egyenesen a hazai munkaerő diszkriminálásáról beszélt. Julia Klöckner, a párt gazdaságpolitikai szóvivője élesen bírálta az elgondolást.

"Az ilyen jellegű kedvezményes bánásmód első- és másodosztályú munkavállalókat teremtene"

– hangoztatta a konzervatív politikus. Osztotta a CDU álláspontját a kisebbik keresztény párt, a CSU is. A párt parlamenti frakcióvezetője, Alexander Dobrindt "diszkriminációs programról" beszélt.

Hasonlóan foglalt állást az ugyancsak ellenzéki, radikális jobboldali AfD párt, valamint a Baloldal Pártja is. A Baloldal Pártjából az év elején kivált BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség) pedig egyenesen alkotmányellenesnek nevezte a tervezetet. "Míg a közepes jövedelmű német munkavállalók az átlag feletti adók és illetékek miatt szenvednek, a szövetségi kormány hatalmas adókedvezménnyel kívánja előnyben részesíteni a külföldi szakképzett munkavállalókat" – érvelt a pártelnök.

Csatlakozott a bírálók táborához a német szakszervezetek szövetségének elnöke is. Yasmin Fahimi szerint az intézkedés a társadalmon belüli robbanás veszélyével fenyeget.

Megvédte ugyanakkor a projektet a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) elnöke. A Rheinische Postnak nyilatkozó Marcel Fratzscher szerint a külföldi szakmunkások számára biztosítandó adókedvezmény "okos ötlet". Indoklása szerint Németországnak érvényesülnie kell az európai versenyben, és a tervezett intézkedés hozzájárul ehhez. Fratzscher hangsúlyozta, hogy Németországnak vonzóbbá kell válnia a magasan képzett munkavállalók számára. Az ezt célzó feladatok között említette a jobb befogadási kultúrát, az integráció előtt álló számos akadály elhárítását, valamint az adókedvezményeket is.

A külföldi munkaerő számára biztosítandó adókedvezmény egyelőre még előzetes terv, része annak a csomagnak, amellyel a kormány a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni. Az ARD ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a német lakosság gyors ütemben öregszik, és egyre kevesebb a fiatal munkavállaló. Az akut munkaerőhiány több szektort is fenyeget, köztük egyebek mellett az informatika területét, valamint az egészségügyet.

Németország ugyanakkor közel sincs egyedül ezzel a problémával. Ausztria és Hollandia például már korábban adókedvezményekkel igyekezett csábítani a külföldi munkaerőt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×