Az ellenzék elleni eddigi legnagyobb perben három évvel azután hoztak ítéletet, hogy a rendőrség 2021 januárjában egy hajnali razzia során őrizetbe vett 47 embert, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az előző évben részt vettek egy nem hivatalos előválasztáson, ezzel "felforgatásra irányuló összeesküvést" követtek el. A per tavaly februárban kezdődött meg.

Az eljárásban a 47 vádlott közül tizenhatan ártatlannak vallották magukat, míg a többiek nem tagadták az ellenük felhozott vádakat. A tizenhatból csütörtökön tizennégyet találtak bűnösnek, a bíróság szerint ítéletük kiszabására egy későbbi időpontban kerül sor, de börtönbüntetésük három évtől életfogytiglani börtönbüntetésig terjedhet. Andrew Chan, Alex Lee és Johnny Chan bírák ítéletüket összefoglalva azt írták, hogy ha a vádlottak sikerrel jártak volna,

az "alkotmányos válságot okozott volna Hongkong számára",

és "a hongkongi kormány által a törvényeknek megfelelően ellátott feladatok és funkciók ellátásába való súlyos beavatkozáshoz, annak megzavarásához vagy aláásásához" vezetett volna.

Az elítéltek között van Leung Kwok-hung, Lam Cheuk-ting és Helena Wong korábbi képviselő is.

A Pekingben 2020. június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is lépett nemzetbiztonsági törvényt Hongkongra szabottan dolgozták ki, válaszul a hónapokig tartó, időnként erőszakba torkolló demokráciapárti tüntetésekre. A jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy más külső elemekkel való összejátszást sorolja fel,

és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának.

A törvény ellen számos külföldi kormányzat és nemzetközi szervezet is szót emelt, attól tartva, hogy tovább gyengíti a hongkongi szabadságjogokat, jóllehet Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján ötven évre nagyfokú autonómiát ígért a korábban brit gyarmati uralom alatt álló Hongkongnak, amely 1997-ben került vissza az anyaországhoz.