eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Unsplash.com

Ismét fellángolhat a hírhedt országnévvita

Nem Észak-Macedóniának, hanem az ország korábbi nevén, Macedóniának akarja hívni hazáját a választásokat megnyerő Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) elnöke, Hrisztijan Mickoszki, aki ezzel fel akarja rúgni azt a 2018-as megállapodást, amely lezárta a névvitát Görögországgal.

Hrisztijan Mickoszki pénteken újságíróknak azt mondta, alapvető joga van arra, hogy úgy hívja az országát, ahogy akarja. Hozzátette,

amennyiben Görögország úgy gondolja, hogy ezzel felrúgják a 2018-as preszpai egyezményt, forduljanak a Nemzetközi Bírósághoz.

A nyugat-balkáni ország neve hivatalosan 2019 januárjában változott meg Macedóniáról Észak-Macedóniára a Görögországgal folytatott névvita és megállapodás eredményeképpen. A névváltoztatásnak köszönhetően Görögország azóta nem akadályozta az ország euroatlanti integrációját, így például Szkopje 2020-ban a NATO tagjává válhatott.

A névvita május 12-én, az új köztársasági elnök beiktatását követően lángolt fel ismét, Gordana Sziljanovszka-Davkova ugyanis elnöki esküjének letételekor nem Észak-Macedóniának, hanem csak Macedóniának nevezte az országát. Görögország ezt követően újra Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának blokádjával fenyegetőzött. "Minden előrelépés a kétoldalú viszonyunkban, valamint Szkopje minden egyes lépése Európa irányába az egyezmény őszinte tiszteletben tartásától függ" - hangsúlyozta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök. Rámutatott: "jogellenes és elfogadhatatlan", hogy Sziljanovszka-Davkova eltért a hivatalos szövegtől eskütételében. A köztársasági elnöki hivatal közleménye szerint az új elnök nem akart felháborodást kelteni, és a jövőben is be kívánja tartani az ország alkotmányát.

Gordana Sziljanovszka-Davkova ugyanakkor már elnöki kampányát is a „Macedónia újra büszke lesz!” mottóval folytatta le, és többször is leszögezte, hogy nem szeretné használni az ország nevében az „észak” jelzőt. Szerinte az előző kormánynak nem lett volna szabad ilyen engedményt tenni, így azt sem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vita a Szófia által elvárt módon oldódna meg, vagyis úgy, hogy az ország alkotmányába államalkotó népcsoportként kerüljön be a bolgár.

A Hrisztijan Mickoszki vezette VMRO-DPMNE nyerte meg a május 8-i választást, a 120 parlamenti helyből 58-at szerzett meg, így feltételezhetően ez a konzervatív párt alakíthat kormányt, az új miniszterelnök pedig a pártelnök lesz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×