Infostart.hu
eur:
360.21
usd:
316.06
bux:
143467.99
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Lakóépületek lángolnak orosz légicsapások után a Harkiv megyei Vovcsanszk településen 2024. május 11-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Kettős célja lehet Oroszországnak a harkivi előrenyomulással

Harkiv megyében pénteken kezdődött orosz offenzíva. Ukrajna vasárnap közölte, jelentősen kiéleződött a helyzet.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) védelmi agytröszt elemzésében azt írta, az oroszok csak korlátozott offenzívát indítottak az orosz–ukrán határnál Harkiv megyei északi részén, és taktikailag jelentős eredményeket érnek el egy viszonylag kevésbé védett területen. A műveletekben részt vevő katonák kis száma a szervezet szerint azt mutatja, hogy az oroszoknak egyelőre nem célja a második legnépesebb ukrán város, Harkiv körbevétele vagy elfoglalása - írta a Portfolio.

Az ISW (és egy ukrán nyilatkozó) szerint az ukrán erők nem tartottak fenn komoly erődtményeket vagy állsásokat olyan kis határ menti településeken, amelyeket az orosz erők már régóta tüzérséggel támadnak. Az orosz csapatok valószínűleg intenzívebb ellenállásba ütköznek majd, amikor megpróbálnak a határtól délebbre fekvő települések közelébe és az olyan nagyobb határ menti településekre előrenyomulni, mint Lipci és Vovcsanszk.

Harkiv városának a határhoz való közelsége azonban felnagyítja a korlátozott orosz taktikai előnyök jelentőségét, mivel az orosz erőknek nem kell sokkal messzebbre előrenyomulniuk ahhoz, hogy Harkiv városát rutinszerű ágyúzással kezdjék fenyegetni – hívja fel a figyelmet az ISW.

Az elemzésük szerint a mostani offenzíva célja kettős:

  • el akarnak vonni ukrán erőket más frontokról, illetve
  • addig akarnak előrenyomulni, hogy Harkiv városa a tüzérség lőtávolságába kerüljön.

Az elemzők szerint, ha már tüzérséggel is támadhatnák az oroszok Harkivot, az jelentős elvándorlást idézne elő a városból, ezzel megteremtődnének a feltételei egy későbbi időpontban végrehajtandó, nagyobb támadó hadművelethez.

Márciusban egyébként arra a kérdésre, hogy az orosz erőknek esetleg el kell-e foglalniuk Harkiv régiót, Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy az orosz területet csak úgy lehet biztosítani az ukrán csapásoktól, ha létrehoznak egy ütközőzónát, amely az orosz területeket az ukrán erők lőtávolságán kívülre helyezi.

Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×