Infostart.hu
eur:
378.14
usd:
317.95
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Zágráb, 2024. április 17.Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök leadja a szavazatát a horvátországi parlamenti választásokon Zágrábban 2024. április 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Kormányt alakít Andrej Plenkovic Horvátországban

A horvát államfő május 16-ára hívta össze a parlament alakuló ülését.

Kormányalakítási megbízást kapott Zoran Milanovic horvát államfőtől pénteken Andrej Plenkovic eddigi ügyvivő miniszterelnök, az április 17-ei parlamenti választásokon relatív többséget szerző, jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelötje - jelentette a horvát sajtó.

Plenkovic az X-en azt írta: 78 parlamenti képviselő aláírását gyűjtötte össze a kormányalakításhoz.

"Engem bíztak meg a horvát kormány megalakításával. A harmadik ciklusban is folytatjuk a munkát az előrejutás érdekében" - fogalmazott a politikus.

A horvát központi választási bizottság által, teljes feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint a kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű választási koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.

A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette Haza Mozgalomnak (DP) jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.

Átlépte még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd (Most)11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt és a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt egy mandátummal.

A nemzeti kisebbségeknek biztosított nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet a magyar, egyet az olasz, egyet pedig a cseh és szlovák kisebbség közös képviselője tölt be, az összes többi nemzetiséget ketten képviselik az új összetételű parlamentben.

A HDZ a DP-vel lépett koalícióra, amellyel együtt 73 képviselője van a 151 fős parlamentben. Utóbbi párt két megválasztott képviselője nem adta aláírását a HDZ-vezette kormány megalakulásához.

A helyi sajtó jelentése szerint a kétpárti koalíciót aláírásával támogatta még Vesna Vucemilovic, a Híd listáján megválasztott képviselő - aki időközben lemondott minden tisztségéről a pártban -, valamint négy kisebbségi képviselő is.

Az államfő még a múlt héten kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.

Plenkovic pénteken nyújtotta át a dokumentumot az államfőnek az elnöki hivatalban, a találkozó mindössze tíz percig tartott. Sem ő, sem az elnök nem nyilatkozott a sajtónak az esemény után. A kijelölt miniszterelnöknek harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson.

A horvát államfő május 16-ára hívta össze a parlament alakuló ülését.

Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×