"A rendőrök egyes, a tüntetők oszlatását célzó intézkedései több egyetemen is túlzóan kemények és aránytalonok voltak" - írta Volker Türk, hozzátéve, hogy "a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jog a társadalmi alapjogok közé tartozik, főleg olyan kérdésekben mint például a megszállt palesztin területeken zajló fegyveres konfliktus ügye, amelynek megítélését komoly nézetkülönbségek övezik". Kiemelte ugyanakkor, hogy "a tüntetők valós vagy megalapozatlan antiszemita, valamint palesztin- vagy arabellenes megnyilvánulásai és viselkedése is egyaránt elfogadhatatlan és büntetendő, mert az erőszakra vagy a vélemények különbözősége miatti gyűlöletre való uszítás megdöbbentő és elítélendő". Volker Türk hangsúlyozta, hogy az ilyen veszélyes megnyilvánulások már a múltban is rövid időn belül vezettek erőszakos cselekményekhez, de véleménye szerint "ezek ellen nem radikálisan és csoport-, hanem egyéni szinten kell fellépni, hogy ne az egész közösség bűnhődjön egy-egy tüntető elfogadhatatlan nézetei miatt"; hozzátéve, hogy a "szólásszabadság jogszerű gyakorlása nem torkollhat az erőszakra és gyűlöletre uszításba".

Az Egyesült Államokban április 18-án, a New York-i Columbia egyetemen kezdődött palesztinpárti tiltakozások a hétvégi összegzések szerint mintegy 200 felsőoktatási intézményre terjednek ki. A tüntető diákcsoportok több helyütt használtak zsidóellenes jelszavakat, általános követelésük pedig az, hogy intézményeik szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel vagy azon vállalatokkal, amelyeket szoros kapcsolatok fűznek Izraelhez. A tiltakozások kezdete óta több mint 500 egyetemistát, egyetemi oktatót és aktivistát igazoltatott illetve vett őrizetbe hosszabb-rövidebb időre a rendőrség, egyes tüntetők ellen pedig eljárást is indítottak.