Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Zágráb, 2024. április 17.Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök leadja a szavazatát a horvátországi parlamenti választásokon Zágrábban 2024. április 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Szorult helyzetben a horvát választás győztese, hónapokig húzódhat a kormányalakítás

A Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) legalább 76 képviselő támogatására lenne szüksége, hogy újra kormányt tudjon alakítani. A Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban rámutatott: a Híd nevű párt vagy a Haza Mozgalom lehet a mérleg nyelve a koalíciós tárgyalásokon, velük azonban már sok konfliktusa volt a HDZ-nek.

A rendkívül magasnak számító, 60 százalékot is meghaladó részvételi arány mellett szerdán tartott horvátországi előre hozott parlamenti választásokon leadott szavazatok 90 százalékának feldolgozása alapján az eddig is kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyert a Szociáldemokrata Párttal (SDP) szemben. A HDZ azonban nem szerzett abszolút többséget, így koalíciós partnert kell találnia.

A jelenlegi állás szerint a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 60, az SDP irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerezhet a 151 fős törvényhozásban. A harmadik helyen a Ivan Penava vukovári polgármester vezette jobboldali konzervatív Haza Mozgalom végezhet 14 mandátummal, és várhatóan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt a jobboldali szuverenista Híd is 11 mandátummal.

Orosz Anna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az eredményeket értékelve az InfoRádóban elmondta: úgy tűnik, hogy a parlament eddigi összetételéhez képest – a partnereivel együtt – hat mandátumot fog veszíteni a HDZ. A szociáldemokrata koalíció viszont várhatóan eggyel több mandátummal számolhat az eddigiekhez képest. Az elemző szerint az SDP vezette tömörülés így sem tudott elérni átütő sikert, igaz a 2020-as választási eredménnyel összehasonlítva a 42 mandátum mögött „azért nagyobb támogatottság van”.

Hozzátette: már a korábbi közvélemény-kutatási adatok alapján is arra lehetett számítani, hogy egyik vezető párt sem tudja megszerezni a parlamenti többséget az előre hozott választásokon. Ugyan az SDP egyik nagy baloldali–zöld szövetségese, a Zágrábot vezető Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) várhatóan tíz mandátumhoz jut majd, a Szociáldemokrata Párt „még velük sem tudja megközelíteni” a HDZ hatvan képviselői helyét.

A kormányalakításhoz 76 képviselő támogatására lenne szüksége a HDZ-nek.

Két jobbközép pártot érdemes még megemlíteni, amelyek közül valamelyik akár a mérleg nyelve is lehet a koalíciós tárgyalásokon, illetve a kormányalakítás szempontjából. Az egyik a Híd (11 mandátum), a másik a Haza Mozgalom (14). Várhatóan utóbbi két párttal kezdi meg az egyeztetéseket a közeljövőben a HDZ, de Orosz Anna szerint valószínűleg nem lesz zökkenőmentes a folyamat, ugyanis „elég sok konfliktus övezi az ezzel a két párttal való kapcsolatát” a Horvát Demokratikus Közösségnek.

Orosz Anna meglátása szerint nehéz koalíciós tárgyalások várnak a horvát miniszterelnökre. Andrej Plenkovic kormányfő ugyanakkor az előzetes választási eredmények közlésekor bejelentette, hogy a szociáldemokratákon kívül bárkivel hajlandó lenne együttműködni. Azóta a Mozemo! már közölte, hogy nem fog tárgyalni a HDZ-vel, így egy párt már ki is esett a lehetséges koalíciós partnerek közül. Innentől kezdve az említett két jobboldali politikai erőn múlik, hogy tud-e újra – immár harmadszor – kormányt alakítani az Andrej Plenkovic vezette jobboldal.

A horvát miniszterelnök jelezte: a stabilitás megőrzése, a parlament és a kormány sürgős megalakítása az egyetlen módja annak, hogy „garantálni lehessen a horvát állampolgárok szociális biztonságát különösen olyan körülmények között, amilyenben jelenleg Európa és a világ van”.

Orosz Anna végül elmondta: azt sem lehet kizárni, hogy akár hónapokig is elhúzódhatnak a koalíciós tárgyalások, így elképzelhető, hogy nyár előtt nem is lesz új kormánya Horvátországnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×