Infostart.hu
eur:
380.59
usd:
325.37
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Választások - az alkotmánybíróság korlátozta a horvát elnök lehetőségeit

A horvát alkotmánybíróság szerint az államfő nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő.

Zoran Milanovic államfő a kampányban tett kijelentéseivel és magatartásával megsértette az alkotmánybíróság március 18-i döntését, amely szerint ebben a minőségében nem lehetett volna jelölt a parlamenti választásokon, és nem vehetett volna részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem, ezért a leendő korány megalakításában nem vállalhat szerepet, nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő - jelentette ki Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke pénteken, a tesület rendkívüli ülését követően.

Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.

A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.

"Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét" - állapította meg a testület.

Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő - olvasható az alkotmánybíróság határozatában.

A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.

Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik - mint mondta - a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.

A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Fokozódnak az amerikai veszteségek, Európát fenyegeti Irán, Izrael szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×