Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Választások - az alkotmánybíróság korlátozta a horvát elnök lehetőségeit

A horvát alkotmánybíróság szerint az államfő nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő.

Zoran Milanovic államfő a kampányban tett kijelentéseivel és magatartásával megsértette az alkotmánybíróság március 18-i döntését, amely szerint ebben a minőségében nem lehetett volna jelölt a parlamenti választásokon, és nem vehetett volna részt egyetlen politikai párt tevékenységében sem, ezért a leendő korány megalakításában nem vállalhat szerepet, nem lehet miniszterelnök-jelölt vagy kormányfő - jelentette ki Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke pénteken, a tesület rendkívüli ülését követően.

Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.

A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.

"Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét" - állapította meg a testület.

Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő - olvasható az alkotmánybíróság határozatában.

A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.

Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik - mint mondta - a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.

A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×