Több francia kormányszervet is "példátlan intenzitású" kibertámadás ért, amelyet több hackercsoport a Telegram közösségi oldalon vállalt magára, köztük az Oroszországot és az iszlamizmust támogató Anonymous Sudan. Ezen hackerek szerint "a masszív kibertámadás" a gazdasági, a kulturális és az energetikai átállásért felelős minisztériumokat, valamint a miniszterelnöki hivatalt és a francia polgári légiközlekedési hatóságot érintették.

Stéphane Bouillon nemzetvédelmi és biztonsági főigazgató március 29-re találkozóra hívta az európai parlamenti választásokon induló valamennyi francia politikai pártot, hogy tájékoztassa őket a hibrid fenyegetésekről, és megvitassa velük a "kibertámadásoknak, az információk manipulálásának és a választásokba történő külföldi beavatkozásoknak a veszélyeit".

Demkó Attila az InfoRádióban azt mondta, nem zárható ki, hogy a francia kormányszerveket ért kibertámadás válasz volt Emmanuel Macron két héttel ezelőtti nyilatkozatára, amikor a francia elnök arról beszélt, hogy akár katonai csapatokat küldhetnek Ukrajnába. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője úgy fogalmazott: olyan szudáni hackercsoport vállalta magára a támadást, amely már korábban is aktív volt Moszkvát érintő ügyekben, de ez még nem bizonyítja azt, hogy oroszok az elkövetők, és azt sem, hogy a szudániak.

A megjelent sajtóhírek alapján a szakértő viszonylag komolynak, de nem túl szofisztikáltnak minősítette az akciót. "A túlterheléses támadás során nem törtek be olyan mértékben a francia kormányzati rendszerekbe, hogy információkat szerezzenek meg, nem tudtak leállítani infrastruktúrát, és nem okoztak a jelenlegi adatok szerint komoly károkat" – tette hozzá.

Demkó Attila kiemelte, hogy kibertámadásokat a háború kitörése óta orosz és ukrán oldalról is indítanak, a nyugati országok pedig aktívan Ukrajna oldalán állva segítették a kijevi erőfeszítéseket. Mindkét fél feltörte a másik kormányzati portáljait, de nem volt olyan átütő támadás, amit sokan vártak, az oroszok nem voltak képesek lekapcsolni a teljes ukrán energetikai rendszert.

„Három fő támadási irány lehet. Az egyik az információszerzés, a második típusa a kibertámadásoknak az infrastuktúrát célozza, ez történt korábban Iránban, amikor feltörték a Siemens vezérlő szoftverét, és az urándúsításhoz használt centrifugák megsérültek. Harmadrészt a kormányzati oldalak lefagyasztásával lehet látványos kárt okozni” − fejtette ki a szakértő.

Demkó Attila szerint a háttérben folyamatos „adok-kapok” zajlik, egymás gyengeségeit használják ki a szemben álló felek, de a kibertámadások többségét nem is lehet észrevenni.