Infostart.hu
eur:
386.48
usd:
331.87
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje által közreadott kép egy amerikai F-35 Lightning II típusú lopakodó vadászbombázóról, miután feltöltötték üzemanyaggal egy KC–10 Extender repülőgépről Lengyelország légterében 2022. február 24-én. A NATO további harci repülőgépeket és helikoptereket helyezett át Romániába a szövetség keleti szárnyának megerősítése érdekében, válaszképpen az Ukrajnában kezdődött orosz hadműveletre.
Nyitókép: MTI/AP/Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje/Senior Airman Joseph Barron

Titkos küldetéseket repül az amerikai légierő Ukrajna felett

Egy véletlen elszólásból derült ki, hogy amerikai F-35-ösök rendszeresen végeznek elektronikai felderítő repüléseket Ukrajnában.

A Defence Securty Asia számolt be a szingapúri védelmi miniszter meglepő kijelentéséről: Eng Ng Hean az ország törvényhozásában mondott beszédében azt közölte, hogy amerikai F-35-ösök a háború kitörése óta titkos bevetéseket hajtanak végre Ukrajnában. A gépek, rendkívül fejlett elektronikai hadviselési rendszereik segítségével, az orosz légvédelem állásait derítik fel.

A háború kitörése után nem sokkal az USA F-35-ösöket telepített a Baltikumba és Romániába is. Hivatalosan a légvédelem megerősítése a küldetés célja, valójában azonban a gépek elektronikai felderítést is végeznek. A szingapúri miniszter szerint a megszerzett információkat Washington megosztja a NATO-szövetségeseivel. Az ázsiai országban azért került szóba a legújabb fejlesztésű, amerikai harci gép, mert Szingapúr nemrég újabb 12 darab F-35-öst rendelt az Egyesült Államoktól.

A szingapúri légierő egyik F-35A vadászbombázója. A gépek egyelőre az Egyesült Államokban repülnek, ezért a kettős felségjelzés. Forrás: X / ??????????
A szingapúri légierő egyik F-35A vadászbombázója. A gépek egyelőre az Egyesült Államokban repülnek, ezért a kettős felségjelzés. Forrás: X / Enterprise

A portál megírja, hogy az amerikai vadászbombázó több rendszere is alkalmas az elektronikai hadviselésre, a radarok által nehezen érzékelhető kialakítása pedig ideális eszközzé teszi a titkos bevetésekhez. Bár a gépet kétségtelenül a legkorszerűbb elektronikai eszközökkel szerelték fel, mégis előfordult, hogy nem volt képes érzékelni egy orosz Sz-300-as rakétaüteget. A pilóta azt nyilatkozta a Defence Security Asiának, hogy az oroszok minden bizonnyal harci üzemmódban működtették a lokátorokat, ezért nem vette észre az F-35-ös.

Az orosz Sz-300-as légvédelmi rendszer 9S32 tűzvezető lokátora. Forrás: Wikipédia
Az orosz Sz-300-as légvédelmi rendszer 9S32 tűzvezető lokátora. Forrás: Wikipédia

Ma már a korszerű berendezések a radarok kisugárzásából nemcsak az elhelyezkedésüket, hanem a típusukat is meg tudják határozni. Ezért a gyártók békeidős, illetve háborús frekvenciák használatát teszik lehetővé. Az előbbi a kiképzésre való, míg az utóbbi a tényleges a harctevékenységre. Ezt azonban rendkívül szigorúan védik. Az amerikai harci gépek viszont eddig még nem találkoztak háborús üzemmódban működő orosz, Sz-300-as légvédelmi rendszerrel. Az eset a weboldal szerint komoly aggodalmat keltett Washingtonban, mivel jól példázza, hogy az oroszok mennyire hatékonyak tudnak lenni az elektronikai hadviselés területén.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

Megtudtuk, miért halaszthatták el váratlanul az energiatárolós pályázatot

A Jedlik Ányos Energetikai Program vállalati energiatárolós pályázatának benyújtási határidejét a minap február 10-ig elhalasztották. Úgy tudjuk, hogy a lépést megelőzően az iparági szervezetek számos észrevételt küldtek az Energiaügyi Minisztériumnak a pályázat kapcsán, mert a támogatási konstrukció több elemével kapcsolatban is felmerültek aggályok - és van egy olyan kritikus pontja, amely érdemben visszafoghatta az érdeklődést a várakozásokhoz képest.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×