Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Őrtűz ég Csepelen, a Daru-dombnál a székely autonómia napján 2023. október 29-én. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, ezen a napon Kárpát-medence-szerte őrtüzeket gyújtanak.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Az RMDSZ-es szenátor válaszolt a román miniszterelnök Székelyfölddel kapcsolatos kijelentésére

Az 1764-es madéfalvi vérengzésnek emléket állító Siculicidium emlékműnél látta vendégül szombaton Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi kampányrendezvényein részt vevő Marcel Ciolacu román miniszterelnököt, akinek - a Székelyföld létét tagadó pénteki kijelentésére reagálva - elmondta: "Székelyföld volt, van és lesz".

Az erdélyi Krónika hírportál beszámolója szerint az RMDSZ Hargita megyei törvényhozója azzal indokolta Ciolacu meghívását, hogy a kormányfő pénteken Marosvásárhelyen, egy toleranciáról szóló beszédében egy "félresikerült mondattal" azt állította, hogy Székelyföld soha nem fog létezni.

"Ennek az apropóján hívtam meg, és köszönöm a miniszterelnök úrnak, hogy elfogadta a meghívásomat. Beszélhettünk arról, hogy Székelyföld létezett, létezik és létezni fog" - jelentette ki videós bejelentkezésében a székelyföldi szenátor. Tánczos Barna közölte: szót ejtettek az autonómiáról is, amelyért a székelyek annyit küzdöttek, és amelyet éppen Madéfalván veszítettek el.

"A miniszterelnök úr úgy tudja, hogy többet soha nem lesz székely autonómia. Én erre azt mondom, hogy erről 2024-ben, választási évben ne nyissunk vitát, mert ezzel csak a szélsőséges AUR-nak és a Sosoaca-pártnak segítünk" - részletezte az RMDSZ szenátora.

Hozzátette, abban maradtak Ciolacuval, hogy folytatják az együttműködést. Tánczos Barna ugyanakkor átadott Románia kormányfőjének két könyvet: egy tankönyvet, valamint egy Székelyföld történelméről szóló román nyelvű leírást, amely Székelyföld múltját dokumentálja.

Közösségi oldalán közzétett - román nyelvű összefogalóval is ellátott - videóüzenetében Tánczos Barna megjegyezte: a Székelyföld mai létezését már az is bizonyítja, hogy éppen a tömbmagyar régióban láthatta vendégül Románia miniszterelnökét. "És mi, az erdélyi, székelyföldi magyarok, a székelyek vagyunk a garancia arra, hogy Székelyföld lenni fog" - szögezte le Tánczos Barna. A politikus hozzátette: szeretettel várják vissza bármikor, bármelyik miniszterelnököt Székelyföldre, hogy megtapasztalhassák a székely vendégszeretetet.

A Krónika beszámolója szerint Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője is közösségi oldalán reagált a román miniszterelnök Székelyföld létezését is vitató, az autonómiát kizáró kijelentéseire.

A kolozsvári politikus a Bükk erdőben rögzített, román nyelvű videós bejelentkezésében Tánczos Barnához hasonlóan leszögezte: a Székelyföld létezett, létezik, és létezni fog.

"Ugyanakkor idézhetem Ioan Ratiut, a nagy memorandistát, aki a kolozsvári memorandisták pere során azt mondta: egy nép létezését nem vitatják, hanem kinyilatkoztatják" - üzente Csoma Botond.

Marcel Ciolacu a PSD székelyföldi megyei szervezeteinek tisztújító, a választásokat előkészítő gyűlésein vett részt a hétvégén. A szociáldemokrata pártelnök Marosvásárhelyen arról beszélt: nem a "magyar etnikumú románok" ellen kell összefogni, hanem egy jobb városvezetés megválasztása érdekében, hiszen Erdély elcsatolása nem reális veszély, és szerinte sosem lesz "semmilyen Székelyföld" Romániában. Maroshévízen és Kovásznán kijelentette: Székelyföldnek soha nem lesz autonómiája és kizártnak nevezte olyan törvények elfogadását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×