Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Lövedékek nyomai egy falfestményen oroszbarát szakadárok tüzérségi támadását követően a Donyeck melletti Avgyijivkában 2021. április 16-án. A Donyec-medencei konfliktus övezetében 2020. július vége óta tűzszünet van érvényben. Február végén azonban ismét kiéleződtek a harcok, az oroszbarát szakadárok többször megsértették a tűzszünetet. A kelet-ukrajnai konfliktus hét éve tart, a harcoknak már mintegy 13 ezer áldozata volt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Az amerikai Kongresszus miatt vonultak vissza az ukránok?

A Fehér Ház szerint az amerikai Kongresszus tétlensége vezetett oda, hogy az ukrán erőknek ki kellett vonulniuk Avgyijivka városból – hangzott el a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivőjének tájékoztatóján.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora úgy fogalmazott: nem azért vonultak ki az ukránok, mert „ne lennének kiképezve, vagy ne lenne meg a taktikai érzékük, hogy megvédjék magukat és a várost, hanem a Kongresszus tétlensége miatt”. Hozzátette: a Fehér Ház előre figyelmeztetett, hogy ez fog történni, ha a Kongresszus nem fogadja el a kiegészítő támogatást és az ukrán katonák nem kapják meg a szóban forgó fegyvereket és hadianyagot, amilyen gyorsan csak lehetséges.

A nemzetbiztonsági szóvivő szerint az orosz erők Avgyijivkában logisztikai központot akarnak kialakítani, ami támogathat további katonai akciókat Donyeckben, és akár távolabb, Luhanszk régióban is.

„Bölcs döntésnek” nevezte ukrán részről a városból való kivonulást, mert ezzel megelőzték, hogy ott tartózkodó erőiket bekerítsék, és értékes erőforrásokat sikerült megőrizniük.

John Kirby részletek említése nélkül jelezte, hogy az Egyesült Államok pénteken jelentős szankciós csomagot jelent be Oroszország ellen, Alekszej Navalnij halálára is reagálásként.

Az amerikai Kongresszusban hónapok óta zajlik a vita az Ukrajna további katonai támogatásáról szóló törvényről, ami a Fehér Ház szándéka szerint 60 milliárd dollárt biztosítana a háborúban álló ország segítésére. A Szenátus, a felsőház a múlt héten elfogadott egy összesen 95 milliárd dollárról szóló jogszabályt, amiben Ukrajna mellett Izrael és Tajvan támogatása is szerepel, de az egyelőre nem került a Képviselőház, azaz a Kongresszus alsóháza elé.

A tavaly óta húzódó vitában a republikánus képviselők jelentős része azt a feltételt szabta a külföldi katonai segítség elfogadásához a Fehér Háznak, hogy történjenek határozott lépések az Egyesült Államok saját déli határának védelme érdekében, ahová rekordszámban érkeznek illegális bevándorlók, akik túlnyomó többségét a határőrizetért felelős szövetségi határvédelem beengedi az ország területére.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×