eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Vlagyimir Putyin elmondta, milyen ukrajnai demilitarizált övezetet képzel el

Amerikai Patriot légvédelmi rendszer lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgépet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai választási gyűlésen.

"A gépet - ezt már biztosan megállapították - amerikai Patriot rendszer lőtte le. Ezt már megállapította a szakértői vizsgálat" - mondta Putyin. Az orosz államfő szerint a Patriot rendszer rakétáit Ukrajna által ellenőrzött területről lőtték ki az Il-76-osra.

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az incidens nemzetközi kivizsgálásához, de nincsenek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek hajlandók lennének azt elvégezni. "Hivatalosan mondom: azt kérjük, hogy küldjenek nemzetközi szakértőket, akik elvégeznék ezt az elemzést, értékelnék a rendelkezésre álló fizikai bizonyítékokat, hogy a gépet Patriot rendszerrel lőtték le" - mondta.

Kifogásolta, hogy a nyugati média megpróbálja elhallgatni a hadifoglyok lezuhanásának ügyét. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország nem fogja elfelejteni azokat a bűnöket, amelyeket a polgárai ellen követtek el.

Putyin azt mondta, nem tudja és nem érti, hogy Kijev miért lőtte le a gépet a foglyokkal együtt. Megjegyezte, hogy még azt is feltételezve, hogy mindez véletlenül történt, attól még gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősíthető. Emlékeztett rá, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.

Az államfő hangoztatta, hogy az ukrán fél az orosz városok támadásával egyfelől a saját lakossága és "szponzorai" figyelmét próbálja meg elterelni az ellentámadás kudarcáról, másfelől pedig az orosz felet arra akarja provokálni, hogy tükörakciókkal vágjon vissza polgári célpontokra Ukrajna területén. Hozzátette, hogy Oroszország ehelyett precíziós fegyverekkel támadja az ukrán infrastruktúrát, elsősorban a hadseregét és a hadiiparét.

Kijelentette, hogy

az ukrajnai demilitarizált övezetnek "olyan távolságra kell lennie" Oroszország területétől, amely biztosítja, hogy az orosz városokat külföldi gyártmányú nagy hatótávolságú ágyúkkal ne lőhessék.

Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg most éppen azzal foglalkozik, hogy az ellenség állásait eltávolítsa a "létfontosságú lakossági központoktól". Az RBK orosz gazdasági lap szerint az Egyesült Államok által Ukrajnának eddig leszállított fegyverek maximális hatótávolsága 165 kilométer.

Folytatódnak a fogolycserék

Putyin kijelentette, hogy Moszkva az Il-76-ossal történtek ellenére nem fogja leállítani a fogolycserét. Az ukrán és az orosz hadifogságban lévő katonák aránya elmondása szerint egy a tízhez.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szerdán fogolycsere történt, amely során mindkét fél 195 hadifoglyot adott át a másiknak. A fogvatartottak cseréjét az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült tető alá hozni.

Ukrán közlés szerint a 207 ukrán katona és civil térhetett haza orosz fogságból a fogolycserén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közösségi médiában azt hangsúlyozta, hogy "mindennek ellenére visszatérünk a fogolycserékhez".

"Minden egyes fogolyra emlékezünk, katonákra és civilekre egyaránt, és azon dolgozunk, hogy mindenkit hazahozzunk" - tette hozzá. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.

Ukrán katonákat képez ki a Nyugat

Németország idén további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi - jelentette be szerdán Brüsszelben Siemtje Möller német védelmi államtitkár. Az európai uniós védelmi miniszterek informális találkozóján felszólalva közölte, hogy az ukrán katonák oktatása a szélesebb uniós katonai kiképzési misszió keretében történik.

A 2022 novemberében létrehozott európai uniós misszió eredetileg 15 ezer ukrán katona Németországban, Lengyelországban és más uniós országokban történő kiképzésére jött létre. A résztvevők számát később 30 ezerre, majd 40 ezerre emelték. Németország már kiképzett tízezer ukrán katonát. A Bundeswehr szerint a programban 1500 fős német katonai személyzet vett részt.

Az ukrán katonák Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik, továbbá Marder gyalogsági harcjárművek használatát sajátítják el, de részesülnek egészségügyi és katonai oktatásban is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×