A tárcavezető a görög kollégájával, Jorgosz Gerapetritisszel folytatott megbeszélését követően közölte, hogy az ülésen áttekintették az Európát érintő legfőbb kihívásokat, köztük az egyik legsúlyosabbat, az illegális migrációs nyomás erősödését.

"Görög kollégám arról tájékoztatott, hogy új útvonalak rajzolódnak ki a Délkelet-Európába, s ezen belül is a Görögországba irányuló migráció tekintetében (...) Görögország is növekvő nyomással, új migrációs útvonalakkal szembesül" - tudatta.

"Ez pedig megnöveli annak a jelentőségét, hogy

Magyarország az Európai Unió soros elnökségi féléve során a lehető leghatározottabban lépjen fel az illegális migrációval szemben"

- tette hozzá.

Továbbá hangsúlyozta, hogy Budapest számíthat Athén támogatására a magyar külpolitika és a magyar leendő EU-elnökség szempontjából meghatározó, fontos kérdésekben.

"Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió külső határának megvédése kulcsfontosságú, és nem szabad feladni a szuverenitásunk azon egyik alapkövét, hogy csak mi vagyunk jogosultak dönteni arról, hogy ki jöhet be az országainkba és kikkel vagyunk hajlandóak együtt élni" - szögezte le.

A miniszter kiemelte, hogy Magyarország és Görögország abban is azonos állásponton van, hogy el kell kerülni az Európát is érintő biztonsági kihívások, az ukrajnai és a közel-keleti válság továbbterjedését.

"Tehát az eszkaláció megakadályozása mindkét fegyveres konfliktus esetén kulcskérdés mind a kettőnk számára" - húzta alá.

Majd rámutatott, hogy hazánkhoz hasonlóan Görögország is érzékeny a nemzetiségi jogok tiszteletben tartására a határon kívül élő görög közösségekre tekintettel.

"Egyetértettünk abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését nem hagyhatjuk lenyomni azzal, hogy azok kétoldalú kérdések. A nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása igenis nemzetközi jogi kérdés, igenis a jogállamisághoz tartozó kérdés, ezért azt nemzetközi szinten is mindig napirenden kell tartani" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter, aki a nap folyamán a görög, a bolgár és a román energiaügyi miniszterrel is találkozott, arra is kitért, hogy jelen helyzetben az energiaellátás biztonsága kulcskérdés, fontos az újabb források és szállítási útvonalak bevonása, márpedig Magyarország földgázellátása szempontjából ezen a téren Görögország elkerülhetetlen tranzitállam lesz.

Üdvözölte, hogy a Bulgáriát Görögországgal összekötő földgázvezeték kapacitását már jövő évben hárommilliárdról ötmilliárd köbméterre bővítik, így a görög LNG-kikötők is számításba jöhetnek majd.

"Görögországon keresztül új szállítási útvonalakat lehet majd figyelembe venni a magyar földgázellátás biztonsága szempontjából" - jelentette ki.

"Minél jobban össze vagyunk kötve a szomszédokkal és a velünk szomszédos térséggel, annál nagyobb biztonságban vagyunk az energiaellátás szempontjából" - vélekedett.

"Ezért is nagyon fontos, hogy megállapodások születtek arról, hogy a következő öt esztendő során két fontos újabb villamosáram-összeköttetéssel fogunk rendelkezni déli-délkeleti irányba" - fűzte hozzá.

A tárcavezető kifejtette, hogy Magyarország duplájára növeli az energiaátviteli kapacitását Szerbiával 2028-ig, és hasonlóképpen, Romániával is újabb ponton összeköti az áramhálózatát. Utóbbi jelentősen segíteni fogja a kelet-magyarországi beruházások energiaigényének biztosítását.

Illetve szavai szerint

az idei év első felében létrejövő magyar-szerb-szlovén áramtőzsde nagyban hozzá fog járulni az energiaellátás biztonságához és a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséhez.

"Sikeres görögországi látogatáson vagyunk túl, az energiaellátásunk biztonságához szükséges újabb energiaútvonalak létrejöttét nyugtázhatjuk, illetőleg Görögországgal megerősítettük a szövetségesi szintű együttműködésünket Magyarország biztonsága szempontjából fontos kérdésekben" - összegzett.