Három jogszabálytervezet van most a romániai képviselőház asztalán:

1. a kisebbségekre, nemzeti közösségekre, kulturális autonómiára vonatkozó kerettörvény (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács dolgozta ki)
2. magyar közösség kulturális autonómiája (a teljes magyar közösségre, vagymis székelyföldi, erdélyi, partiumi, bánsági magyarságra vonatkozik)
3. székelyföldi autonómia (Kulcsár-Terza József kezdeményezése, RMDSZ).

"Fontos hangsúlyozni, hogy bár a románok folyamatosan etnikai autonómiáról beszélnek Székelyföld autonómiája esetében, ez nem etnikai autonómia, hanem területi. A kettő közti különbség, hogy előbbi csak a székelyekre vonatkozna, utóbbi mindenkire, aki a törvénytervezetben települési szinten meghatározott területen él, tehát románokra, romákra, németekre is, bárkire" - mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.

A tervezetet december 20-án nyújtották be a képviselők, élve törvénykezdeményezési jogukkal, az viszont nem egészen világos, hogy miért pont most.

Ami biztos, hogy negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé az autonómia ügye, így arról is beszélt, ezúttal is elutasítás vár-e rá.

"Még a vitát sem nagyon bírják, gyorsított eljárásban utasítják el a törvényjavaslatokat, de ez önmagában nem váratlan, nem szokatlan a »kisebbségvédelmi mintaállam Romániában«" - utalt Pászkán Zsolt arra a jelzőre, amivel magát dicséri a román politika. Ám szerinte hiába az öndicséret, hiszen

épp ezek a törvénytervezetek szabályoznák azt, amitől mintaállammá válhatna Románia.

"Maga a törvény benyújtása cáfolja a román propagandát, hogy mintaállam, kezdve onnan, hogy egy uniós tagállam magát européernek tartó miniszterelnöke toxikusnak, mérgezőnek nevez egy olyan javaslatot, amely nem kíván többet, mint amivel Olaszországban a tiroliak vagy Spanyolországban a baszkok, katalánok élhetnek. Ezek szerint az említett országok is mérgező, toxikus szabályokat fogadtak el..." - érvelt.