Három jogszabálytervezet van most a romániai képviselőház asztalán:
- a kisebbségekre, nemzeti közösségekre, kulturális autonómiára vonatkozó kerettörvény (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács dolgozta ki)
- magyar közösség kulturális autonómiája (a teljes magyar közösségre, vagymis székelyföldi, erdélyi, partiumi, bánsági magyarságra vonatkozik)
- székelyföldi autonómia (Kulcsár-Terza József kezdeményezése, RMDSZ).
"Fontos hangsúlyozni, hogy bár a románok folyamatosan etnikai autonómiáról beszélnek Székelyföld autonómiája esetében, ez nem etnikai autonómia, hanem területi. A kettő közti különbség, hogy előbbi csak a székelyekre vonatkozna, utóbbi mindenkire, aki a törvénytervezetben települési szinten meghatározott területen él, tehát románokra, romákra, németekre is, bárkire" - mondta az InfoRádióban Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa.
A tervezetet december 20-án nyújtották be a képviselők, élve törvénykezdeményezési jogukkal, az viszont nem egészen világos, hogy miért pont most.
Ami biztos, hogy negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé az autonómia ügye, így arról is beszélt, ezúttal is elutasítás vár-e rá.
"Még a vitát sem nagyon bírják, gyorsított eljárásban utasítják el a törvényjavaslatokat, de ez önmagában nem váratlan, nem szokatlan a »kisebbségvédelmi mintaállam Romániában«" - utalt Pászkán Zsolt arra a jelzőre, amivel magát dicséri a román politika. Ám szerinte hiába az öndicséret, hiszen
épp ezek a törvénytervezetek szabályoznák azt, amitől mintaállammá válhatna Románia.
"Maga a törvény benyújtása cáfolja a román propagandát, hogy mintaállam, kezdve onnan, hogy egy uniós tagállam magát européernek tartó miniszterelnöke toxikusnak, mérgezőnek nevez egy olyan javaslatot, amely nem kíván többet, mint amivel Olaszországban a tiroliak vagy Spanyolországban a baszkok, katalánok élhetnek. Ezek szerint az említett országok is mérgező, toxikus szabályokat fogadtak el..." - érvelt.
