Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Izraeli katonák a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei által használt alagút bejáratánál, a Gázai övezet északi részén fekvő Bét-Hanúnban, az erezi határátkelőhely közelében 2023. december 17-én. A Hamász fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Szakértő: csak nagy kockázatok árán számolhatók fel a gázai alagutak

Gázában egy három méter széles – járművek átcsoportosítását is lehető tevő – 4 kilométer hosszú alagutat fedezett fel az izraeli hadsereg. Az alagútrendszer csak nagy veszteségek árán számolható fel – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

A most felfedezett alagúthoz hasonló járatok különleges célra készülnek, vagyis úgy lehessen csapatokat, járműveket mozgatni bennük, hogy azt légi úton ne lehessen felderíteni – fogalmazott az InfoRádióban Kemény János. „Innentől kezdve

hatalmas előnyt tud jelenteni, ha meglepetésszerűen kívánnak valahol támadást végrehajtani, illetve a védekezésben lehetőséget ad arra, hogy úgy csoportosítsák át az erőiket, ami meglepheti az ellenük fellépő támadó erőt”

– magyarázta.

Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint „természetesen” fel lehet számolni ezeket az alagútrendszereket, a kérdés az, hogy hogyan és milyen áron. Ugyanis szem előtt kell tartani, hogy a túszkérdés nagyon nagy mértékben korlátozza a lehetőségeket. Hiszen az izraeli hadsereg, akár mennyire is felkészül, soha nem lehet abban biztos száz százalékig, az alagút mely részén vannak esetleg túszok és melyiken nem – mutatott rá a szakértő. Ennek megfelelően, amennyiben a túszok szem előtt tartása a cél, jóval nagyobb kockázatot kell vállalniuk, ha katonai erővel akarják ellenőrzés alá vonni azokat. Felmerülhet a lehetőség, hogy tengervízzel árasszák el a most felfedezett alagútrendszert, esetleg megpróbálják helyenként berobbantani, így viszont szintén fennáll a veszélye, hogy túszok is az életüket fogják veszíteni – mondta Kemény János, megjegyezve, azt nem tudni, hogy hasonlóra hány alkalommal került már sor.

Ami a segélyszállítmányok célba juttatását illeti, az NKE munkatársa úgy fogalmazott, „nem látni pontosan, hogy a terepen mi a helyzet”. Minden nagykeréken közlekedő járműnél probléma, ha a bombázások nyomán az utak sérülnek (és/vagy romok kerülnek rájuk), tehát könnyen lehet, hogy nem tervezett kitérőket kell tenniük, ami megnehezíti a konvojok működését. Ami az eddigiekben gondot jelentett, hogy a határon hosszabb biztonsági ellenőrzéseknek vetették ezeket alá, így az esetlegesen romlandó ételek nem feltétlenül a legjobb állapotban jutottak be Gázába – tette hozzá. Az elosztásban az ENSZ infrastruktúrájára igyekeznek hagyatkozni, amivel kapcsolatban szintén nem tudható, hogy mekkora károkat szenvedett, mennyire képes hatékonyan működni.

„Úgyhogy ez egy sok ismeretlenes történet”

– fogalmazott Kemény János.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×