A hét végén több médium által előzetesen kiszivárogtatott hírt az ARD televíziónak nyilatkozva vasárnap este a védelmi miniszter is megerősítette. Eszerint az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalíció megállapodott abban, hogy az idén folyósított négymilliárdos katonai segély jövőre nyolcmilliárd euróra növeli. Németország – mint Boris Pistorius fogalmazott – ezzel a döntéssel jelezni kívánta, hogy nem hagyja cserben Ukrajnát..

Az ARD szerint a Bundestag költségvetési bizottsága a hét közepén szavaz a tervezett segélyről, és arra minden bizonnyal áldását adja.

Az Ukrajnának szánt segélyek emelésével a védelmi kiadások nagysága a bruttó hazai termék 2,1 százalékát tenné ki, ami megfelel a NATO-kötelezettségnek.

A szövetség tagállamai korábban vállalták, hogy 2024-től bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát évente védelmi kiadásokra fordítják.

A kieli Világgazdasági Intézet (Institut für Weltwirtschaft) emlékeztetett arra, hogy Németország Európában Ukrajna legjelentősebb katonai támogatója és az Egyesült Államok után a második legnagyobb a világon. Az intézet utalt arra is, hogy Németország Leopard harckocsikkal, Marder páncélozott járművekkel, továbbá Iris-T és Patriot rakétavédelmi rendszerekkel segítette, illetve segíti Ukrajnát. Egyedül a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták átadását utasította el, tartva attól, hogy Ukrajna azokat orosz területek ellen vetheti be.

Az ARD-nek nyilatkozó német védelmi miniszternek ugyanakkor egy korábbi nyilatkozata miatt némileg "mosakodnia" kellett. Boris Pistoriust ugyanis bírálatok érték azért, mert egy múlt heti interjúban hangsúlyozta, hogy Németországnak – tekintettel az ukrajnai és a közel-keleti események okozta feszültségre -–készen kell állnia egy háborúra.

Pistorius most némileg visszakozott, hangoztatva, hogy csakis védekező jellegű háborúról lehet szó.

A miniszter ezzel kapcsolatban ismételten úgy fogalmazott, hogy a hangsúly az elrettentésen van. Semmiképp nem arra gondolt, hogy háborúra törekedne – magyarázta a miniszter.

Az elmúlt napokban más fórumokon is rendkívül sok szó esett a a német hadsereg felkészültségéről, ezzel kapcsolatban pedig az önkéntesekből álló személyi állomány erősítéséről is. A múlt hét végén a német hadsereg érdekképviseleti szervezete újra előállt a 2011-ben az akkori konzervatív védelmi miniszter által megszüntetett sorkötelezettség újbóli bevezetésének szükségességével. A szövetség elnöke – Pistoriushoz hasonlóan – Németország "összetett fenyegetettségéről" beszélt.

Olaf Scholz kancellár a hadkötelezettség bevezetését egy vasárnapi interjúban elutasította.

A kancellár kijelentette, hogy a sorkötelezettség 2011-es eltörlése annak idején "nagyon meglepte". Azóta azonban – mint fogalmazott – a fegyveres erők új struktúrája alakult ki hadközeltettség nélkül. Ezért szerinte "nem jó ötlet" mindent ismét visszacsinálni, ehelyett a tartalékosok intenzívebb bevetését javasolta.

Az önkéntesekből álló Bundeswehr-létszám jelenleg nem sokkal haladja meg a 200 ezer főt.