Az izraeli Legfelsőbb Bíróság kedden tartja azt az ülését, amelyen a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette izraeli kormány hatáskörét kibővítő igazságügyi törvénytervezettel kapcsolatban beérkezett kérelmeket vizsgálják – írja a Portfolio a Reuters által közölt tudósítás alapján.

Az Infostart is beszámolt róla, hogy július végén hatalmas tömegtüntetések rázták meg Izraelt, miután a parlament elfogadta az óriási felháborodást kiváltó bírósági reformot. A módosítás lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem érvénytelenítheti az izraeli kormány olyan döntéseit, amiket „túlzónak” tart. A törvénytervezettel kapcsolatban tartott szavazásról kivonult az izraeli ellenzék, a koalíciós pártok képviselői így 64 igen és egyetlen nem szavazat mellett fogadták el a javaslatot.

A nagy elégedetlenség ellenére a kormány és Benjamin Netanjahu kitart a reform mellett, mivel a miniszterelnök csak a nacionalista koalíciós partnereinek kedvére téve tudja egyben tartani kormányát. A kabinet szerint a Legfelsőbb Bíróság túlzásokba esik és túlpolitizált, bírálói szerint viszont az izraeli kormány gyakorlatilag

megszünteti a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat és megnyitja az utat a hatalommal való visszaélés előtt.

A törvénymódosítás ellen több beadvány is érkezett az illetékesekhez, ezek kerülnek napirendre a keddi ülésen. Az úgynevezett észszerűségi záradék az izraeli alaptörvény részét képezi, igaz a közel-keleti országnak nincs írott alkotmánya.

Benjamin Netanjahu korábban azt nyilatkozta, az izraeli kormányok mindig tiszteletben tartották a bírósági döntéseket, viszont szerinte

a Legfelsőbb Bíróságnak nincs jogi felhatalmazása az alaptörvények felülvizsgálatára, és ha ilyen beavatkozás történne, az sértené a hatalommegosztás és a jogállamiság elveit.

A Legfelsőbb Bíróság akár több héten vagy hónapon keresztül is napirenden tarthatja az ügyet. Számos döntést hozhatnak a reformtervezettel kapcsolatban. Az egyik lehetőség, hogy helybenhagyják az új jogszabályt, a másik lehet a megsemmisítése, sőt akár úgy is határozhatnak, hogy csak a törvény egy részét érvénytelenítik.

Adott esetben el is halaszthatják a végrehajtást a következő parlamenti választásokig, vagy ha valamilyen hibát találnak a jogalkotási folyamatban, akkor visszaküldhetik a törvénytervezetet a parlamentnek felülvizsgálatra.