eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
European Parliament interior in Brussels, Belgium.
Nyitókép: Callan Quinn/Getty Images

"Európai erőd" létrehozásáról beszél az AfD Németországban

Heves belső viták után már előzetesen kiterítette lapjait a jövő májusi európai parlamenti választásokra készülő, ellenzéki Alternatíva Németországnak radikális jobboldali párt. A német parlament több pártja által az együttműködés terén szinte teljes mértékben "kiközösített" AfD Magdeburgban tartotta kongresszusát. A középpontban két törekvés állt, az unió működésének megreformálása, valamint az illegális bevándorlás elleni harc.

Az előzményekhez tartozik, hogy a 2013-ban alakult és 2017-ben a Bundestagba is bekerült párt támogatottsága a német lakosság körében az elmúlt időszakban rekordméretet öltött.

A legfrissebb felmérések szerint a pártok népszerűségi listáján már csak az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU előzi meg.

Az AfD maga mögé utasította a kormánykoalíció valamennyi pártját,

így a szociáldemokrata SPD-t, a Zöldek Pártját és a szabad demokrata FDP-t is.

A közvélemény-kutatások ugyanakkor arra is utaltak, hogy a párt ugrásszerűen megnövekedett támogatottságának fő oka a hatalmon lévő koalíció munkájával szembeni elégedetlenség.

Mindez azonban cseppet sem mérsékelte az AfD vezetőinek önbizalmát, amit a magdeburgi kongresszus szemléletesen tükrözött.

A fő szónok az AfD társelnöke, Alice Weidel volt. A német média beszámolói szerint

a társelnöknek nagy szerepe volt abban, hogy a küldöttek többsége végül elutasította azt a javaslatot, hogy a párt az Európai Unióból való kilépés mellett foglaljon állást.

Sőt az AfD néhány korábbi vezetője sürgette azt is, hogy a kongresszus az unió feloszlatását sürgesse.

A párt a 2019. júniusi európai parlamenti választások óta tagja az EP-nek, mégpedig – többi között a francia nemzeti Tömörüléssel és az olasz Liga párttal együtt – a testület ötödik legnagyobb, Identitás és Demokrácia nevű frakciójának.

A 73 fős frakcióban az AfD kilenc képviselővel rendelkezik.

Magabiztosságát jól tükrözi, hogy ezt a számot Weidel szerint a jövő évi választások eredményeként húszra kívánják növelni.

Az ID képviselőcsoport hivatalosan deklarált célja között van a munkahelyteremtés és a növekedés, a biztonság növelése és az illegális bevándorlás kezelése, valamint az EU "kevésbé bürokratikussá" tétele

Programbeszédében a társelnök hangsúlyozta, hogy európai partnereivel együttműködve az AfD egy "európai erődöt" akar létrehozni.

Hangsúlyozta, hogy az AfD-vel azonosan gondolkozó partnerekkel együttműködve az illegális migráció ellen kell felvenni a harcot. További fontos célkitűzésnek nevezte az unió intézményi hatásköreinek csökkentését.

”Az AfD célja a nemzetállamok erősítése az EU-n belül” – hangsúlyozta. Több küldött amellett foglalt állást, hogy az unió a jövőben kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozzon. Az ARD közszolgátai televízió szerint a programot jövő januárban véglegesítik.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×