A horvát középiskolák végzőseinek több mint fele nem tudta helyesen azonosítani az ország miniszterelnökét, kevesebb mint felük ismerte az alkotmány szerepét, és az egy évtizeddel korábbi adatokhoz képest elutasítóbbá váltak a homoszexuálisokkal és a külföldiekkel szemben – írta csütörtökön a Jutarnji List című horvát napilap egy friss felmérés eredményeit ismertetve.

A zágrábi Társadalomkutató Intézet márciusban és áprilisban 1285 végzős középiskolás politikai ismereteit és társadalmi nézeteit vizsgálta.

Az intézet 2010 óta rendszeresen méri a végzősök politikai tájékozottságát, így a mostani eredmények a korábbi felmérésekkel is összevethetők.

Arra a kérdésre, ki Horvátország miniszterelnöke, 48 százalék jelölte meg helyesen Andrej Plenkovicot, 42 százalék viszont Zoran Milanovic köztársasági elnököt választotta. Csaknem minden tizedik válaszadó a parlament elnökét, Gordan Jandrokovicot nevezte meg kormányfőnek.

Az alkotmány szerepét 45,4 százalék ismerte helyesen, szemben a tíz évvel korábbi 63,7 százalékkal. A politikai rendszer működésével kapcsolatos ismeretek is romlottak: a megkérdezettek mindössze 43,8 százaléka tudta, hogy az ellenzéket a kormányzó többséghez nem tartozó pártok alkotják. Több mint negyedük ugyanakkor úgy vélte: az ellenzéket azok a pártok és csoportok alkotják, amelyek „az állam érdekei ellen harcolnak”.

A kutatás szerint erősödtek a homoszexualitással szembeni elutasító nézetek is.

A végzősök több mint fele valamilyen rendellenességnek vagy betegségnek tartotta a homoszexualitást, csaknem felük pedig korlátozná a homoszexuális emberek nyilvános szereplését arra hivatkozva, hogy az szerintük rossz hatással van a fiatalokra.

A külföldiekkel szembeni hozzáállás ugyancsak szigorodott. Tíz éve még a megkérdezettek 55,7 százaléka értett egyet azzal, hogy az országnak jót tesz, ha eltérő faji, vallási és kulturális hátterű emberek élnek benne, az idén már csak 29,3 százalék vélekedett így.

Jelentősen csökkent azok aránya is, akik szerint a Horvátországba költözőknek nem kell teljes mértékben alkalmazkodniuk a helyi szokásokhoz.

A történelmi-politikai kérdésekben is megosztottak a fiatalok. A második világháborús horvát fasiszta usztasa rendszerhez kötődő „Za dom spremni!” (A hazáért készen állunk!) köszöntés törvényi betiltását a válaszadók fele nem támogatná. A kommunista jelképek nyilvános használatának tilalmát ugyanakkor valamivel több mint felük helyeselné, míg a náci, fasiszta és usztasa jelképek betiltását alig több mint harmaduk támogatná csak.

A végzősök 44,6 százaléka támogatja a kötelező katonai alapkiképzést, 29 százalék ellenzi. Horvátországban a katonai alapkiképzést az idén, 18 év szünet után vezették be újra, az első sorkatonák márciusban vonultak be.

A választójogi korhatár 18-ról 16 évre csökkentését a megkérdezettek kétharmada ellenezte, és alig több mint tizedük támogatta.

Ugyanakkor mintegy 80 százalékuk azt mondta, hogy részt venne a választásokon.

Politikai önbesorolásuk alapján a fiatalok csaknem 45 százaléka középre helyezi magát, egyharmaduk jobboldalinak, valamivel több mint ötödük pedig baloldalinak vallja magát.

A lap szerint a felmérés összességében azt mutatja, hogy miközben a fiatalok választási részvételi hajlandósága magas, politikai ismereteik több területen romlottak, társadalmi kérdésekben pedig egyes pontokon elutasítóbbá váltak az elmúlt évtizedben.