Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

2025-ig meghosszabbították a villamos energia árplafonját Franciaországban

A francia kormány pénteken bejelentette, hogy 2025-ig meghosszabbítja a villamos energia árának 2021 októberében bevezetett korlátozását.

"Két évet adok magunknak 2025 elejéig, hogy kivezessük az ársapkát" - jelentette ki Bruno Le Maire gazdasági miniszter az LCI hírtelevízióban. A tárcavezető szerint a villamos energia ára még mindig "túl magas" az ukrajnai háború okozta energetikai válság előtti szinthez képest.

A kormány eredetileg csak az év végéig kívánta alkalmazni az árkorlátozást.

Bruno Le Maire elmondta: az EDF francia energiaóriás által a nukleáris erőművekben "megtermelt villamos energia mennyisége még elmarad attól a szinttől, mint amire számított a kormány, ezért az árak még mindig túl magasak".

Franciaország lakossági energiaellátásának 70 százalékát atomenergiával biztosítja, 16 százalékát pedig a földgáz adja. Az ország 56 atomreaktorának mintegy fele azonban tavaly ősszel nem működött karbantartási munkák miatt, jelenleg a reaktorok kétharmada üzemel.

Francois Carlier, a CLCV fogyasztóvédelmi egyesület részéről "pozitív intézkedésnek" nevezte a kormány döntését az AFP hírügynökségnek nyilatkozva, mert "így elkerülhető lesz az áramszámlák felrobbanása".

A kormány 2021-ben befagyasztotta, majd tavaly 4 százalékban maximálta a háztartások számára a villamos energia árának a növekedését, a gáz árát pedig egyáltalán nem engedte emelni. Az idén pedig 15 százalékban maximálja a villamos energia és a gáz árának az emelkedését.

Ez utóbbi energiaforrás esetében a kormány nem tartja indokoltnak az árplafon meghosszabbítását, miután a földgáz ára az ukrajnai háború és az orosz export kivezetése miatti 2022-es rekordot követően mostanra jelentősen visszaesett.

"A gáz ára visszatért a válság előtti szintre, 50 euró/megawattórára" - hangsúlyozta Bruno Le Maire, jelezve, hogy a gáz árplafonját az év vége előtt feloldja a kormány.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×