Infostart.hu
eur:
386.75
usd:
333
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels

Úszómedence, öntözött gyep súlyosbítja a városok vízkrízisét

A kerti úszómedencék, a mindig frissen öntözött gyep és a lemosott autó épp annyira növeli a városok vízhiányát, mint a túlnépesedés vagy a globális felmelegedés.

A gazdag és szegény városlakók vízhasználata közötti hatalmas különbséget a kutatók szerint nem veszik figyelembe a vízgazdálkodási szempontok közt, ehelyett a kínálat növelésére és a víz magasabb árára összpontosítottak. Szerintük a vízkészletek védelmének egyetlen módja a vízkészletek egyenlőbb elosztása – írja a The Guardian.

A tanulmányban a dél-afrikai Fokváros vízhasználatát elemezték, ahol a leggazdagabb emberek ötvenszer annyi vizet használtak, mint a legszegényebbek. Amikor 2018-ban, többévnyi aszály után vízválság sújtotta a várost, a legszegényebbek alapvető szükségleteik kielégítésére elegendő víz nélkül maradtak – állapították meg a tudósok.

A város helyzete ugyanakkor messze nem egyedi. 2000 óta több mint 80 város tapasztalt már meg extrém szárazságot és vízhiányt, többek közt Miami, Melbourne, London, Barcelona, São Paulo, Peking, Bengaluru és Harare.

A városi vízválságok a szakemberek szerint várhatóan egyre gyakoribbak lesznek,

a közeljövőben több mint egymilliárd városlakónak kell majd vízhiánnyal szembenéznie.

Márciusban a Vízgazdaságtani Globális Bizottság jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a világot közelgő vízválság fenyegeti, mivel a kereslet 2030-ra várhatóan 40 százalékkal haladja meg a kínálatot.

Hannah Cloke professzor, a Readingi Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint az éghajlatváltozás és a népességnövekedés miatt a víz egyre értékesebb erőforrása lesz a városoknak, a vagyoni egyenlőtlenségek miatt a szegényebbel mindennapi vízhozzáférése pedig egyre nagyobb gondot jelent.

"Előrejelzéseink szerint ez a válság tovább súlyosbodhat, mivel a gazdagok és a szegények közötti szakadék a világ számos részén tovább mélyül. Végső soron mindenki szenvedni fog a következményektől, hacsak nem dolgozunk ki igazságosabb módszereket a víz megosztására a városokban" – fogalmazott Cloke.

A Nature Sustainability folyóiratban közzétett tanulmány a városi vízhasználat modelljének kidolgozásához olyan adatokat használt fel, amelyek figyelembe vették a különböző jövedelmi szinteket. Fokvárosban a leggazdagabbak – a város lakosságának 14 százaléka – a város vízfogyasztásának 51 százalékáért felet, míg a legszegényebbek – a lakosság 62 százaléka – a víznek mindössze 27 százalékát használta fel. A leggazdagabb csoport a legtöbb vizet nem alapvető szükségletekre használta.

A modell azt mutatta, hogy a leggazdagabb csoport vízhasználatának változása nagyobb hatással van a vízkészlet általános rendelkezésre állására, mint a népességszám változása vagy az aszályok. A kutatók azt is elmondták, hogy a leggazdagabb polgárok által a vízhiány idején használt fúrt kutak fokozott használata jelentősen kimerítette a felszín alatti vízkészleteket.

Az kutatás egy 2016-os jelentés következtetését idézte, amely szerint

"a világ nagy részén lejárt az olcsó és bőséges ivóvíz korszaka".

Cloke és kollégái hozzátették: itt az ideje, hogy megállapodjunk arról, hogyan ossza meg a társadalom az élet leglényegesebb természeti erőforrását.

Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×