eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
2021. március 15-én közreadott kép a különböző színű útburkolati jelekről az Írország és Észak-Írország közötti határon, az észak-írországi Londonderry közelében lévő autóúton 2020. január 31-én. Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak, mert álláspontja szerint a brit fél megszegte az EU-tagsága megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodásnak az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségeit. Az Egyesült Királyság március 3-án kijelentette, hogy egyoldalúan elhalasztja annak teljes alkalmazását az áruk és háziállatok Nagy-Britanniából Észak-Írországba történő szállítására vonatkozóan.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Nagy brit döntés, a jelentős kormánypárti lázadás ellenére

Rábólintottak az észak-írországi protokollt felváltó Windsori Keretegyezményre az alsóházban.

Jelentős kormánypárti lázadás ellenére nagy többséggel elfogadta szerdán a londoni alsóház az észak-írországi protokollt felváltó Windsori Keretmegállapodást. A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelmet szabályozó megállapodásra 515 képviselő voksolt, 29-en ellene szavaztak, hozzávetőleg százan tartózkodtak.

Az egyezményt a kormányzó Konzervatív Párt több prominens tagja is elvetette, köztük két volt miniszterelnök, Boris Johnson és Liz Truss.

Előzetes bejelentésének megfelelősen testületileg a megállapodás ellen voksolt a legnagyobb britpárti protestáns észak-írországi erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) alsóházi frakciója.

Az Európai Unióval kötött megállapodás alsóházi elfogadása azonban egy pillanatig sem volt kétséges,

a konzervatív frakció többsége mellett ugyanis a legnagyobb ellenzéki frakciócsoport, a Munkáspárt és a többi ellenzéki párt is előre bejelentette, hogy támogatja a Windsori Keretmegállapodást.

Rishi Sunak jelenlegi miniszterelnök kormánya és az Európai Bizottság a múlt hónap végén jutott egyezségre a rendkívül heves vitákat szító egykori észak-írországi protokoll módosításáról. A Windsori Keretmegállapodásnak átnevezett egyezmény alapján Észak-Írország továbbra is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben marad az EU egységes belső piacával és vámuniójával, de a megállapodás jelentősen enyhíti a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti kereskedelem vámjogi terheit.

Észak-Írország különleges státusára azért van szükség, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta Észak-Írország és az Ír Köztársaság 499 kilométeres határa az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára. Ezen az egykor katonai szigorral őrzött határon azonban az észak-írországi felekezeti konfliktus rendezését elindító 1998-as nagypénteki megállapodás egyik legfőbb vívmányaként jó ideje semmiféle ellenőrzés nincs, így a Brexit-megállapodáshoz fűzött észak-írországi protokoll Nagy-Britannia és Észak-Írország között írt elő vámjellegű ellenőrzéseket.

Ennek célja az, hogy Írországba - vagyis az EU egységes belső piacára - ne kerülhessenek át ellenőrizetlen termékek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek.

A kormányzó brit Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnya és az ugyancsak radikálisan EU-szkeptikus DUP azonban hosszú ideje követelte a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme Nagy-Britannia és Észak-Írország között, az Ír-tengeren hozott létre belső vámhatárt, és ez kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

A DUP a módosított megállapodás elfogadása után is jelezte, hogy változatlanul fenntartásai vannak az egyezménnyel kapcsolatban.

A Demokratikus Unionista Párt szerdai elutasító szavazatának különös jelentőséget ad, hogy a DUP a protokoll körüli vitás kérdések megoldatlanságára hivatkozva a tavaly májusi észak-írországi választások óta nem hajlandó hozzájárulni a katolikus pártokkal közös új északír kormány megalakításához.

A 2022. május 5-én tartott észak-írországi parlamenti választáson a britellenes katolikus mozgalom legnagyobb pártja, a Sinn Féin eddig példátlan módon megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és így a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak első ízben lehetett volna katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul.

A témáról az alábbi Aréna-interjúban hallgathat meg további részleteket:

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×