Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.83
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszél a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tartott sajtóértekezleten az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén 2023. február 3-án. Ukrajna 2022 februárjában folyamodott az EU-hoz tagjelölti státuszért, és azt 2022 júniusában megkapta.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Charles Michel: az EU diplomáciai harcot vív a békéért

Ursula von der Leyen pedig számos új törvény érkezéséről beszélt.

Európa egységes piaca erős, azonban mindent meg kell tennünk, hogy megőrizzük és megszilárdítsuk erejét - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács februári értekezletének eredményeit összegző, valamint a március végén tervezett EU-csúcs előkészítését szolgáló vitáján szerdán.

Ursula von der Leyen beszédében aláhúzta, noha az európai uniós közös piac erős, "össze kell szednünk magunkat, ha az élmezőnyben akarunk maradni".

Ennek érdekében az uniónak támogatnia kell saját tiszta technológiai ipari bázisát, mind az új munkahelyek teremtése érdekében, mind pedig azért, hogy biztosítsa a hozzáférést a tiszta technológiai megoldásokhoz. "Egyszerűbb állami támogatási rendszereket hozunk létre, adókedvezményeket biztosítunk, és tehetővé tesszük az uniós források rugalmas felhasználását" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöke szerint tervekre van szükség az unió függőségének csökkentésére a tiszta technológiai iparban szükséges nyersanyagimport területén.

Nyersanyagokra van szükség a telefonokban, az elektromos járművekben, a chipekben, az akkumulátorokban, a napelemekben és szélturbinákban.

Az EU a ritkaföldfémek 98 százalékát és a magnézium 93 százalékát Kínából kapja, ezért - mint fogalmazott - "több ércet és ásványt szeretnénk kitermelni itt, az Európai Unióban. Feldolgozó kapacitásainkat az éves fogyasztás legalább 40 százalékára akarjuk növelni".

A bizottság várhatóan csütörtökön számos törvényjavaslatot terjeszt elő az EU versenyképességének javítására a tiszta technológiákra vonatkozóan és a kutatási szektort érintően - tájékoztatott.

Von der Leyen továbbá kijelentette, az uniós tagországoknak növelniük kell a kutatásra szánt kiadásaikat, és új intézkedések meghozatalát ígérte a kis- és középvállalkozások bürokratikus terheinek, valamint az uniós jogszabályok végrehajtásának költségeinek csökkentésére.

Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vita során elmondott beszédében kijelentette:

az Európai Unió harcol, diplomáciai harcot vív a békéért, és azt szeretné, ha Ukrajna visszanyerné területeit.

Azt mondta: nem létezhet olyan forgatókönyv, mely szerint Ukrajna elveszíti a háborút.

A béke eléréséhez meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Európai Unió védelmi kapacitását, amely hozzájárul Ukrajna megsegítéséhez. Ukrajnának lőszerekre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát, az EU pedig közös beszerzés útján segíti lőszerekhez ukrán barátaiti.

"Azt szeretnénk, hogy béke irányába mozdulnának a körülmények, azonban az orosz fél eszkalálja a helyzetet."

Az agresszor részéről egyetlen lépésre lenne szükség a békéhez: leállítania a háborút és a kivonni csapatait Ukrajna egész területéről - emelte ki.

Michel azt mondta, az ukrajnai háború gazdasági következményei ráirányítják a figyelmet az európai gazdaság versenyképességének hosszú és rövidtávú helyzetére. Arra hívta fel a figyelmet, hogy

a háború egy évvel ezelőtti megkezdése óta az európai gazdaság helyzete romlott, az amerikai gazdaság teljesítménye azonban megháromszorozódott.

Véleménye szerint az európai gazdaság állapotának javítása érdekében három területen kell finanszírozást biztosítani, melyek között a tanácsi elnök a beruházást, az innovációt és kereskedelmet említette, amely - mint mondta - jövedelmet generál, javítva ezzel az európai életszínvonalat. Az ehhez szükséges jogszabályi háttér megteremtését fel kell gyorsítani - mondta.

A migrációval kapcsolatban kiemelte: mivel az illegális bevándorlást gyakran fegyverként használják az Európai Unióval szemben, racionális megközelítésre van szükség.

  • Javítani kell a migráció származási országaival ápolt kapcsolatokat,
  • fel kell lépni az embercsempészet ellen, és
  • legális migrációs csatornákat kell biztosítani annak érdekében, hogy ne az embercsempészek döntsék el, hogy ki léphet be Európába

- tette hozzá az Európai Tanács elnöke.

Deutsch Tamás: az EU a diplomácia helyett a szankciókat választotta

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: Magyarország elítéli, morálisan igazolhatatlannak tartja Oroszország katonai agresszióját Ukrajnával szemben. A háború a nemzetközi jog megsértésének számít. "Együtt érzünk az Ukrajnában dúló háború áldozataival" - fogalmazott a politikus, majd hozzátette: Magyarország a konfliktus kezdete óta támogatja a megtámadott országot.

Felhívta a figyelmet: nem vezetett semmilyen eredményre, hogy a diplomácia eszközeinek alkalmazása helyett az Európai Unió kizárólag az európai gazdaságokat romba döntő szankciók, és a világháborús eszkalációt kockáztató fegyverszállítások politikáját folytatta. Új megközelítésre van szükség - hangoztatta. Európának mások szempontjainak kiszolgálása helyett saját érdekeit kell képviselnie, nehogy belesodorják a háborúba. A fegyverszállítások és a további szankciók helyett a fegyverszünet, a béketárgyalások és a háború lezárására reményt adó európai békejavaslat kidolgozásának ügyét kell képviselni - tette hozzá Deutsch Tamás.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×