Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Munkagéppel távolítják el egy összeomlott ház romjait a dél-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 14-én. A török-szíriai határtérségben pusztító, február 6-án bekövetkezett 7,8-as erősségű földrengésnek és az utórengéseknek a legfrissebb adatok szerint több mint 37 ezer halálos áldozata van Törökország délkeleti és Szíria északi részében.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

A mentés kilencedik napján is találtak túlélőket Törökországban

Az egyik helyszínen két fiatal ütötte a falat, meghallották őket. Időközben a szerencsétlenség óta először összeült a török kormány.

Újabb túlélőket találtak a romok alatt kedden Törökországban a február 6-i dél-törökországi földrengések mentési munkálatainak kilencedik napján - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Kahramanmaras tartomány Dulkadiroglu körzetében a 198. órában hoztak a felszínre egy testvérpárt, egy 17 éves fiút és 21 éves bátyját. A fiatalok kimentéséhez a mentőcsapatok öt méter hosszú folyosót alakítottak ki a törmelékek között. A kiszabadítás pillanataiban a fiúk integettek a kameráknak, a fiatalabbik pedig újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy jól van.

A mentésben részt vevő egyik önkéntes úgy nyilatkozott: először azt hallották meg, hogy valaki a romok között üti a falat, majd a mentőkutyák is visszaigazolták, hogy túlélők vannak a helyszínen. A fiúk egyik nagybátyja örömében úgy fogalmazott: "Nem is tudom, mit mondjak, az unokaöcséim épségben, egészségben kerültek elő. Allah megajándékozott bennünket."

A testvérpár édesanyját két nappal ezelőtt szintén élve hozták a felszínre.

Ugyancsak a 198. órában Adiyaman tartományban, három óra munkát követően egy 18 éves fiút mentettek ki a törmelékek fogságából.

Miközben a török mentőcsapatok számos helyszínen folytatják a keresést, és az utolsó túlélőt is igyekeznek felkutatni, a romok eltakarítása is zajlik már.

Törökországban a hivatalos adatok szerint eddig 31 643-an vesztették életüket a múlt hétfői földrengésekben.

Kedden, a szerencsétlenség óta először összeül Ankarában a török kormányzat. A tanácskozást ezúttal kivételesen nem az államfői palotában, hanem a katasztrófavédelem központjában tartják. Több olyan miniszter, aki a katasztrófa helyszínén tartózkodik, videóhívás keretében vesz részt az ülésen. Az egyetlen napirendi pont a február 6-i földrengéssorozat.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×