A brit konzervatívokat – bár munkásosztálybeliek is szavaznak rá – gyakran azzal támadják, hogy a privilegizált osztály pártja és a kormánypártnak nem tett jót két, szinte egyszerre kipattant ügy, amely csak erősítheti ezeket a sztereotípiákat.

Az egyikben Rishi Sunak miniszterelnök etikai vizsgálatot rendelt el a kormány volt minisztere és jelenlegi pártelnöke, Nadim Zahawi ügyében. Kiderült ugyanis, hogy Zahawi – a befolyásos YouGov közvélemény-kutató milliomos alapítója – 30 százalékos büntetőkamatot fizetett egy időben nem rendezett adótartozásért. A BBC az „adóhatósággal fennállt” vitaként jellemzi az ügyet, amit a felek úgy rendeztek, hogy Zahawi közel ötmillió fontot fizetett be a hivatalnak.

Ami etikai kételyeket vet fel: az adótartozás idején már miniszter volt és ami még pikánsabbá teszi az ügyet, tavaly nyáron, akkori pénzügyminiszterként rendezte végül a számlát. A konzervatív bulvárlap, a The Sun szerint

a büntetést az exminiszter offshore-számlái kapcsán rótták ki.

A verdikt: „Zahawi zavaros adóügyei toxikusak a toryk számára” – írta a lap, amely megemlíti, hogy közben a „keményen dolgozó Sun-olvasók az évtizedek óta legmagasabb adóteherrel küzdenek”.

A politikus – aki amúgy sikersztori lehetne, mivel iraki kurd menekültből lett gazdag üzletember, majd bábáskodott sikeresen a Covid-oltási program felett – azt állította, hogy „hanyagságból elkövetett, nem szándékos hibáról” volt szó, és ezt a brit adhatóság is elfogadta.

Ezért nem hajlandó távozni, aminek nyomán a munkáspárti ellenzék elkezdte követelni, hogy Sunak miniszterelnök váltsa le. Sunak viszont még azt is hagyja, hogy Zahawi továbbra is a kormánypárt elnöke maradjon az etikai vizsgálat idejére.

Közben egy másik ügy is fejfájást okozhat a toryknak: vizsgálat indul annak ügyében is, hogy miként nevezhették ki Richard Sharpot a BBC elnökévé, néhány héttel az után, hogy segített Boris Johnson egykori miniszterelnöknek egy 800 ezer fontsterlinges hitel megszerzésében.

A tory pártdonor ügyét az úgynevezett Közalkalmazotti Kinevezések Biztosa és ezzel párhuzamosan a BBC is kivizsgálja. Előbbi hivatal feladata biztosítani, hogy a közszférában – bár a BBC szigorúan véve nem állami alkalmazó – ne lehessen visszásságokat elkövetni az alkalmazottak felvétele és kinevezése során, és hogy a folyamat fair és átlátható legyen, a jelölteket rátermettségük és ne kapcsolataik alapján válasszák ki. A hivatal vezetője most közölte, hogy visszamenőleg átnézi a BBC elnöki posztjáért folyt versenyt és pályázatokat.