Csoma Mózes úgy látja, a jövőbeni provokációk kivédése érdekében ismét napirendre kerülhet az adminisztratív főváros délebbre költöztetése és a védelmi technológia továbbfejlesztése. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa elmondta: az északiak drónjai több déli település felett is elrepültek és egy közülük Szöul külvárosáig is eljutott.

A dél-koreai fegyveres erők egyesített vezérkari főnöksége bocsánatot kért, amiért egyetlen drónt sem tudtak lelőni. Úgy fogalmaztak, hogy a civilek védelme érdekében nem alkalmaztak megfelelő erőt a betolakodó robotok ellen. Csoma Mózes azt mondta, nyilván arra gondoltak, hogy

ha lakott terület fölött lőnek le egy ilyen szerkezetet, akkor a lezuhanó roncsok komoly károkat okozhattak volna.

A volt nagykövet kiemelte: az incidens teljes mértékben rámutatott arra, hogy Szöul városa mennyire sebezhető, mivel nagyon közel van a demilitarizált övezethez. Nem véletlen, hogy körülbelül 10 évvel ezelőtt már többször napirenden volt az adminisztratív főváros minél délebbre költöztetése. Akkor Szedzsong városába akarták áttenni a kormányzati központot.

A történtek után Csoma Mózes úgy gondolja, hogy bizonyos kormányzati intézmények délebbre költöztetése most újból előtérbe kerülhet. Azt is figyelemre méltónak nevezte, hogy

a dél-koreai hadsereg elismerte: nincs megfelelő fegyvere a 3 méternél kisebb fesztávolságú drónok elhárítására.

JunSzogjol elnök ezért bejelentette, hogy mindenképpen meg kell teremteni az ilyen védelmi kapacitásokat.

Az ukrajnai háború kapcsán láttuk azt, hogy Dél-Korea nagyon komoly hadiipari beszállítóként jelenik meg az uniós piacokon. Például Lengyelország egyik legfontosabb beszállítója. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint ha dél-koreai hadiipar hozzálát a drónok elleni védelmi technológiák fejlesztésének, akkor hamarosan ezen a téren is exportképes termékeket tudnak majd kifejleszteni.

Nagy kérdés persze – folytatta Csoma Mózes –, hogy Észak- Koreának mi volt ezzel a provokációval, illetve a korábbi rakéta kísérletekkel a célja. A volt szöuli nagykövet azt mondta: az északiak így akarják folyamatosan napirenden tartani a Koreai-félsziget megosztottságának kérdését, illetve meg akarják zavarni Dél-Korea életét. Ez a mostani drónos akcióval sikerült is, hiszen

mind a két nagy szöuli repülőtér forgalmát órákra fel kellett függeszteni.

Ebből is látszik, hogy Észak-Korea minimális anyagi ráfordítással milyen hatalmas zavarokat tud okozni.

Csoma Mózes úgy vélte: a jövő évben is lehetnek hasonló incidensek. Ennek oka szerinte az, hogy Dél-Koreában jelenleg konzervatív vezetés van hatalmon, amely mindig nagyon keményen válaszol az északiak provokációira, ami viszont újabb északi erőfitogtatásokhoz fog vezetni.