Németország még nem ocsúdott fel a szélsőjobboldali szervezet főhadiszállása, illetve helyi csoportjai ellen végrehajtott rendőrségi razziák okozta megdöbbenésből. A csoport 25 tagját vették őrizetbe, köztük fő irányítóit, továbbá korábbi és ma is aktív katonákat, rendőröket, valamint az AfD radikális jobboldali párt egy volt parlamenti képviselőjét.

Azóta újabb és újabb információk látnak napvilágot arról, hogy a Reichsbürger csoport "árnyékkormánya", illetve katonai szárnya miként szervezkedett, továbbá a tervezett puccs érdekében milyen eszközökkel – a többi között fegyverekkel és készpénzzel – rendelkezett.

A tanulságok levonása azóta sem szűnik, a parlament rendkívüli ülésen vitatja meg a történteket,

a belügyminiszter ugyanakkor már két törvénytervezettel is előrukkolt.

Nancy Faeser ezzel kapcsolatos nyilatkozatában utalt arra, hogy 23 ezerre emelkedett azoknak a száma, akiket a "Reichsbürger-miliő" tagjaiként tartanak nyilván. A hatóságok értékelése szerint mintegy tíz százalékuk kész erőszakos cselekmény elkövetésére is.

Új információnak számít, hogy

az elmúlt évben 239 olyan erőszakos cselekményt regisztráltak, amelyeket a "birodalmi polgárok" követtek el.

Faeser elmondta azt is, hogy a csoport több mint 1050 tagjától már megvonták a fegyvertartási engedélyt. Úgy vélekedett, hogy szükség van a fegyvertartási jog szigorítására, amiről a kormány hamarosan tárgyalni fog.

A belügyminiszter egy másik javaslattal is előállt, amely célozza, hogy miként lehet az államrend ellenségeit mielőbb eltávolítani a közhivatalokból. A Der Spiegel információi szerint erről konzultálni kíván a többi tárca vezetőivel is. A kiszivárgott törvénytervezet szerint nem tűrhető a közszolgálatban olyan személy. aki magatartásával nyíltan szembehelyezkedik a parlamenti demokrácia alapértékeivel.

Faeser tervezete szerint a közigazgatási bíróság fegyelmi eljárásának mellőzésével

a jövőben maguk a hivatalok dönthetnének az olyan személyek eltávolításáról, akik súlyos, a demokratikus rendet veszélyeztető vétség elkövetésével gyanúsíthatók.

A miniszter, illetve szakértői szerint túl hosszú időt – átlagban csaknem négy évet – vesz igénybe az olyan eljárás, amelynek keretében az állam ellenségének tartott közszolgákat ténylegesen eltávolíthatják hivatalukból. Az érintettek az adott döntést bírósági úton megfellebbezik. Ily módon a minisztérium szerint a szükséges jogvédelem biztosított.

A tervezet része lenne az is, hogy az állam elleni uszítással vádolt alkalmazottak legkevesebb féléves börtönnel, illetve a közszolgálatból történő automatikus eltávolítással sújthatók.