Tobias Billstrom azt mondta, "Svédország elutasítja annak a lehetőségét, hogy akár NATO-tagként is atomfegyvereket engedjen a területére".

Svédország és Finnország az Ukrajna ellen indított orosz katonai támadás miatt májusban döntött úgy, hogy semleges státusát feladva felvételét kéri a NATO-ba. A NATO 30 tagállama közül eddig 28 ország ratifikálta a svéd és a finn tagfelvételt.

A svéd hadsereg főparancsnoka novemberben azt javasolta a kormánynak: a NATO-val folytatott tárgyalásainak végső fázisában hagyja nyitva annak lehetőségét, hogy az ország területére állandó katonai bázist, vagy nukleáris fegyvereket telepíthessen az észak-atlanti szövetség.

A külügyminiszter ennek ellenére azt közölte: "Svédország a korábbi dán és norvég példát követve kinyilvánítja, hogy nem enged a területére atomfegyvereket". Az e tekintetben fennálló nemzeti egységre rámutatva hozzátette: "a (kormányzó) Mérsékelt Pártnak már régóta ez az álláspontja, és soha nem állt szándékunkban megváltoztatni az előző kormány által benyújtott tagfelvételi kérelem feltételeit".

Svédországban a Mérsékelt Párt vezette koalíció győzött a szeptemberi parlamenti választáson, véget vetve a Szociáldemokraták nyolcéves kormányzásának.