A felmérést a müncheni székhelyű Gazdaságkutató Intézet (Ifo) végezte. Az adatokból kitűnt, hogy az energiaválság egyre erősebben sújtja a német gazdaságot. Erre utal, hogy a vállalatok negyede fontolóra vette a munkahelyek számának csökkentését, a beruházások elhalasztását, sőt egyes üzleti, illetve termelési ágazatok feladását. A leggyakoribb reakciók közé tartozott az is, hogy a megnövekedett költségeket a fogyasztókra, illetve a vevőkre kívánják áthárítani.

A megkérdezett vállalatok kilencven százaléka tervezi árainak emelését, vagy már végre is hajtotta azt. Csaknem ötven százalékuk tervezi azt, hogy más energiahordozóra vált át, vagy már meg is történt a váltás. A megkérdezett vállalatok, illetve üzemek huszonöt százaléka utalt arra, hogy

a növekvő árakat a többi között a munkahelyek számának csökkentésével kívánja ellensúlyozni.

A német vállalatok tizenhárom százaléka nem zárja ki azt sem, hogy csökkenti vagy leállítja a termelést. Jelentős részük, mintegy kilenc százalékuk pedig opciónak tekinti at is, hogy termelését külföldre helyezi át. Olyan helyszíneket részesítenek előnyben, ahol az energiaköltségek, az adók és a bürokratikus terhek alacsonyabbak, mint Németországban.

Az államtól mindenekelőtt azt várják, hogy pénzügyi támogatást nyújt az energiahatékonyságot vagy a megújuló energiaforrásokra történő átállást célzó beruházásokhoz. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy meghatározott vállalatok és gazdasági ágazatok célzott támogatásban részesüljenek.

Az atomerőművek működési idejének meghosszabbítását a megkérdezett vállalatok túlnyomó többsége kívánatosnak nevezte.

A német parlament a napokban hagyta jóvá a kormány kétszázmilliárd eurós tehercsökkentési programját, amelynek célja az energia drágulásának ellensúlyozása.

A program keretében a villamos energia drágulásának enyhítését szolgáló úgynevezett áramárfék után bevezetik a gázárféket is.

A ZDF televízió értesülése szerint a kormány azt tervezi, hogy a gázárfék bevezetését előbbre hozzák, és az intézkedés március helyett már januárban életbe lépne. Olaf Scholz kancellár ezzel összefüggésben azt hangoztatta, hogy a döntést megelőzően konzultálni kíván az energiaszolgáltatókkal. Ezt megelőzően több tartomány, illetve gazdasági szervezetek szólították fel Scholzot a tervezett intézkedés korábbi életbe léptetésére.