Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Független Államok Közössége (FÁK) évenkénti nem hivatalos csúcstalálkozóján a Szentpétervárhoz közeli Sztrelna Konstantin-palotájában 2022. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszej Danyicsev

Vlagyimir Putyin a posztszovjet országok ügyében szólalt fel

A FÁK-országok közötti konfliktusok megoldására intézkedéseket kell kidolgozni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Független Államok Közössége pénteki szentpétervári informális csúcstalálkozóján.

"Ukrajnán kívül, ahol valóban tragikus események zajlanak, sajnos a posztszovjet térség más közeli államai között is keletkeznek konfliktusok. Ez feltétlenül megköveteli intézkedések kidolgozását a megoldásukra" - mondta az orosz államfő.

Putyin a FÁK-országok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésére szólított fel. Mint mondta, 2021-ben Oroszország kereskedelme a FÁK-országokkal több mint 30 százalékkal 96 milliárd dollárra nőtt. Álláspontja szerint a tendencia folytatásához szükség van a gyors átállásra a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolásra, ami megerősíti a tagállamok pénzügyi szuverenitását, fejleszti a belső tőkepiacot és elmélyíti a regionális gazdasági integrációt.

Az orosz elnök szólt a jövő pénteken Asztanában megrendezendő hivatalos FÁK-csúcstalálkozó dokumentumcsomagjának előkészítéséről. Közölte, hogy Kazahsztán és Oroszország kereskedelmi és befektetési partnerség továbbfejlesztését tervezi. Támogatásáról biztosította Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azon javaslatát, hogy a FÁK égisze alatt

hozzanak létre egy nemzetközi szervezetet az orosz nyelvhasználat támogatására és fejlesztésére.

Szeptemberben négy FÁK-ország is fegyveres konfliktus részesévé vált: 13-án éjjel kiújultak a harcok Örményország és Azerbajdzsán között. A két ország külügyminisztere október 2-án Genfben találkozott egymással, hogy békeszerződésről tárgyaljon, de Jereván pénteken is azeri ágyúzásról számolt be. Szeptember 14-én fegyveres összecsapások törtek ki Tádzsikisztán és Kirgizisztán között is a területi határokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt, de 19-én a két ország békemegállapodást írt alá.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője előzetesen elmondta, hogy a FÁK-országok évente rendszerint egy hivatalos és egy nem hivatalos találkozót tartanak. A mostanit, amelyet a szentpétervári Konstantin-palotában rendeztek meg Putyin 70. születésnapján, a jövő heti hivatalos asztanai csúcs előkészítése fontos szakaszának nevezte.

Az orosz elnököt Moldova kivételével a FÁK-országok összes hivatalban lévő vezetője felköszöntötte.

Csatlakozott hozzájuk Igor Dodon volt moldovai elnök is. Szadir Zsaparov kirgiz elnök hivatali elfoglaltságára hivatkozva kimentette magát az Oroszország "északi fővárosában" tartott tanácskozásról.

A csúcsot követően Putyin és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök négyszemközt tárgyalt egymással.

A FÁK-tanácskozást megrendező Szentpétervár kormányzója, Alekszandr Beglov pénteken bejelentette, hogy a városban idén elmaradnak a szokásos újévi rendezvények, beleértve a tűzijátékot is. A megtakarított pénzt az ukrajnai háborúba mozgósított katonák és önkéntesek felszerelésére fogják fordítani.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×