Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pexels.com

Vége az ezerféle töltők megfejthetetlen világának

2024-től már csak egyféle töltő kerülhet piacra, ami laptopba és mobilba is jó lesz.

Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére - erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd.

A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket.

Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új

  • mobiltelefonokra,
  • táblagépekre,
  • digitális fényképezőgépekre,
  • fej- és fülhallgatókra,
  • hordozható játékkonzolokra,
  • hangszórókra,
  • e-könyv-olvasókra,
  • billentyűzetekre,
  • egerekre,
  • hordozható navigációs rendszerekre és
  • laptopokra.

A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.

Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania.

"Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat" - fogalmazott.

A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×