A felmérést a tekintélyes YouGov közvélemény-kutató intézet végezte egy, az általános munkaköri helyzetet vizsgáló éves tanulmány részeként. Ebből kitűnt, hogy a a munkavállalók 48 százaléka a legszívesebben részmunkaidőre váltana a teljes helyett, ha ezt a munkaadó engedélyezné. A megkérdezettek 56 százaléka pedig kerek-perec kijelentette, hogy a lehető leggyorsabban abbahagyná a munkát, ha anyagilag arra nem lenne ráutalva. A felmérést több ezer, 15 év feletti munkavállaló körében végezték

A koronavírus-járvány kezdete előtt, 2019-ben csak a megkérdezettek 41 százaléka volt azon a véleményen, hogy a legszívesebben felhagyna a munkával, ha elegendő anyagiakkal rendelkezne. Hetvenöt százalékuk pedig kijelentette, hogy szívesen venné a négynapos munkahetet, de csakis teljes fizetéssel.

A munkához való kötődés különösen a fiatal munkavállalók körében lanyhult.

Ezúttal a 25 év alatti munkavállalók 58 százaléka válaszolta azt, hogy munka nélkül nem tudná elképzeli az életét. 2020-ban ez az arány még 69 százalékos volt.

A felmérés adatait mind a munkaadók egyesülete, mind a szövetségi munkaügyi hivatal úgy értékelte, hogy Németországban gyors ütemben változik a munkaadói, illetve munkavállalói világ.

"Nem meglepő, hogy egyrészt rohamosan változnak a vállalatok által támasztott követelmények, másrészt a foglalkoztatottaknak a munkával, illetve a mindennapi élettel kapcsolatos elvárásai" – értékelte a munkaügyi hivatal egyik regionális igazgatója.

A tanulmány szerint különösen a fiatal alkalmazottak törekszenek kitartóan arra, hogy a munkavállalás közepette is több szabadidőt biztosítsanak számukra. Mindez egyben arra is utal, hogy

a munkavállalók elvárásai szögesen ellentétesek a munkaerőpiac által támasztott követelményekkel.

A második negyedévben 1,9 millió volt a betöltetlen állások száma Németországban, ami rekordot jelent az ilyen jellegű adatfelmérés kezdete óta. Különösen kritikus a helyzet a kórházakban, illetve az ápolási intézetekben, de a kézműiparban, valamint az informatikai ágazatban is.

Béklyót köt a bürokrácia

Egy másik felmérés pedig arról tanúskodik, hogy a vállalatok sem elégedettek jelenlegi helyzetükkel. Ezúttal nem elsősorban az energiaválság okozta nehézségekről, hanem a növekvő bürokráciáról van szó. Ezt a felmérést az Allensbach közvélemény-kutató intézet végezte.

A megkérdezettek 62 százaléka kritikusnak tartotta az illetékes közigazgatási hatóságok munkáját, és nagyobb támogatást sürgetett.

A vállalatok többsége elsősorban a tervezési, valamint a jóváhagyási eljárások lassúságát bírálta.

A hosszadalmas eljárások növelik a vállalatok kiadásait és csökkentik a versenyképességet – fogalmazott a német ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szövetség egyik vezetője.

Siegfried Russwurm hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a jelenlegi válság közepette a vállalatok a lehető leggyorsabban reagáljanak a növekvő energia- és nyersanyagköltségekre, valamint a feszült beszerzési, illetve szállítási helyzetre. A lassú tervezési és engedélyezési eljárások mérgezik a vállalatok versenyképességét – jelentette ki.