Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Orosz katonák a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án. Az orosz csapatok által blokád alá vont kisváros lakóépületeinek 85 százaléka megsemmisült a harcokban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

Németország befogadná a mozgósítás elől menekülő oroszokat

Kivételes helyzet: politikai egység mutatkozik abban, hogy menedéket adnának a mozgósítás és a hadkötelezettség elől az országba érkező orosz állampolgároknak.

Olaf Scholz kancellárral az élen elítélték a német politikusok az orosz elnök által elrendelt részleges mozgósítást. Egybehangzó értékelések szerint ezzel a háború újabb szakasza kezdődik, még több áldozattal és még több menekülővel. Az Európai Unió készül arra, hogy közös politikát dolgozzon ki a háború elől menekülők, köztük az orosz dezertőrök befogadására. Németország már közölte, hogy készen áll erre.

Nem sokkal az után, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette a tartalékosok mozgósítását, kormánypárti és ellenzéki német politikusok egyaránt sürgették a háborúban való részvételt megtagadó, illetve az emiatt menekülő oroszok könnyített befogadását.

Menedéket kell biztosítani azoknak az oroszoknak a számára, akik nem kívánnak részt venni Putyin Ukrajna elleni, a nemzetközi jogot sértő, gyilkos háborújában – hangsúlyozta Irene Mihalic, a kormánykoalíciós Zöldek Pártjának parlamenti frakcióvezetője.

Dirk Wiese szociáldemokrata frakcióvezető-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszországban rendkívül szigorú büntetés vár azokra, akik megtagadják a katonai szolgálatot. A kormánypárti politikus szerint ez már önmagában elegendő a háború elől menekülők befogadására.

Az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU politikusa, Johann Wadephul szerint humanitárius vízumot kell biztosítani. Ez a vízum azokat a katonákat is megilletné, akik nyíltan szembehelyezkednek Vlagyimir Putyin rezsimjével – tette hozzá.

Teljes támogatásáról biztosította politikustársainak követelését Nancy Faeser szociáldemokrata belügyminiszter.

A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Németországban korábban is nemzetközi védelemben részesültek azok a dezertőrök, akiket hazájukban súlyos megtorlás fenyeget.

"Aki bátran szembehelyezkedik Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimjével, és ezért a legnagyobb veszély fenyegeti,

politikai üldözés miatt menedékjoghoz folyamodhat Németországban"

– fogalmazott a miniszter.

Sajátos módon szembehelyezkedett ugyanakkor a belügyminiszter álláspontjával Andrij Melnyk, Ukrajna berlini nagykövete. A diplomatai korábbi, a német politikusokat bíráló kijelentéseivel több alkalommal is nagy vihart kavart. Ezúttal annak a nézetnek adott hangot, hogy a menedékjog megadását egyfajta biztonsági vizsgálatnak kell megelőznie. Ebből kiindulva a német törekvéseket "hamis megközelítésként" jellemezte.

"Azoknak a fiatal oroszoknak, akik nem akarnak azonosulni a háborúval, Putyint és rasszista rezsimjét kellene megdönteniük, nem pedig lelépni, és nyugaton az édes életet élvezni" – hangoztatta a nagykövet.

Melnyk utolsó napjait tölti Berlinben. A közelmúltban ugyanis hazarendelték, értesülések szerint külügyminiszter-helyettes lesz.

Az orosz mozgósításról is beszélt Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában:

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×