Infostart.hu
eur:
365.35
usd:
330.35
bux:
146252.73
2026. november 13. péntek Szilvia
Hóval borított épületek és utak Kabulban 2022. január 6-án. Abdul Gáni Baradar molla, a tálib vezetés miniszterelnök-helyettese január 7-én felszólította a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson segítséget a humanitárius válság felé sodródó Afganisztánnak. Az emberek több térségben éheznek, nincs pénzük, és a tél beköszönte is nehezíti az életüket. A tálibok 2021 augusztusában vették át a hatalmat, azóta a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap - felfüggesztették az Afganisztánnak szánt segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
Nyitókép: MTI/EPA

Az Egyesült Államok megbüntette Afganisztánt

Az amerikai elnök levette Afganisztánt Washington fő NATO-n kívüli szövetségeseinek listájáról. Az erről szóló dokumentumot pénteken írta alá Joe Biden - áll a Fehér Ház honlapján.

Afganisztán 2012-ben, Barack Obama elnök alatt kapta meg az Egyesült Államok fő NATO-n kívüli szövetségesének (MNNA) státuszát.

Joe Biden idén júliusban jelentette be - majdnem egy évvel azután, hogy a tálibok átvették a hatalmat az országban -, hogy Kabult megfosztja ettől a státusztól.

Az Egyesült Államok fő NATO-n kívüli szövetségeseinek listáján 19 ország szerepel, köztük Ausztrália, Egyiptom, Izrael, Japán, Dél-Korea és Brazília.

Címlapról ajánljuk

Dózsa Csaba az egészségügyi támogatásokról: a tárcának újra kell gondolnia a költségvetés keretösszegeit

Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Összeomlott az olajár, de a dízelt ez nem hatja meg – Valami nagyon furcsa történik a magyar kutakon

Egészen döbbenetes fordulat ment végbe az olajpiacon: alig két hét alatt több mint 20 százalékot zuhant a Brent ára, és a befektetők már egy olyan forgatókönyvet kezdtek el árazni, ami nemrég még szinte elképzelhetetlennek tűnt. De a magyar autósok eddig hiába várták, hogy a kutakon is ilyen mértékű áresést lássanak: bár a benzin látványosan olcsóbb lett, de a dízel ára makacsul magasan ragadt, a két üzemanyag közötti különbség pedig egészen extrém szintre emelkedett. De miért nem követi a gázolaj ára a zuhanó olajárat, meddig tarthat még ez a rendkívüli helyzet, és tényleg olyan drága most Magyarországon tankolni? Részletes elemzésünkben megmutatjuk, milyen folyamatok mozgatják az árakat, hol állunk a régiós mezőnyben, és miért lehet az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten jó hír, hogy a magyar dízel nem tartozik a legolcsóbbak közé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×