A pert indító hat tolmács közül négynek a Nagy-Britanniába történő kimenekítésre irányuló kérelmét elutasította a brit kormány, majd később mégis engedélyt adott nekik arra, hogy az országba érkezzenek. Ügyvédjük a bánásmódot megdöbbentőnek nevezte.

Az egyik férfi úgy nyilatkozott: a briteknek azelőtt kellene cselekedniük és kimenteniük őt és családját az országból, mielőtt a tálibok végeznek velük, írja a Sky News cikke.

Bujkálnia kell, ha nem akar meghalni

A férfi annak a 750 afgánnak az egyike, akinek kérelmét, miszerint hadd utazzon Nagy-Britanniába a számára veszélyt jelentő Afganisztánból, elfogadták, mégsem hagyhatta el eddig az országot. Tavaly augusztus végén nem sikerült feljutnia egyik evakuációs járatra sem, az afgán áttelepítések és segítségnyújtási programban (ARAP) benyújtott kérelmét pedig elutasították. Ezt követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyet elfogadtak.

Ez már februárban megtörtént, májusban pedig azt a tájékoztatást kapta, hogy

várjon türelemmel az azzal kapcsolatos instrukciókra, hogy miként hagyhatja el Afganisztánt egy harmadik országon keresztül.

Ezeket az utasításokat máig nem kapta meg.

„Nagyon félek, bujkálnom kell, boldogtalan az életem. Úgy élek, mintha börtönben lennék. Azt üzenem a brit hadseregnek, hogy miután mi megmentettük a katonákat, most nekik kellene minket megmenteniük” – fogalmazott.

Ügyvéd nélkül elveszettek lennének

Két másik tolmács bírósági felülvizsgálati eljárást kérelmezett. Egyikük egy pakisztáni szállodai szobában él feleségével és öt gyermekével. Azt állítja, hogy a kanadai kormány segítségével sikerült kijutnia Afganisztánból.

Qays Sediqi ügyvéd szerint

a helyzet kezelése megdöbbentő:

ha a tolmácsoknak nem lenne ügyvédje, Afganisztánban vagy harmadik országban ragadnának.

Egy éve húzódik az ügy

Amikor tavaly augusztus végén a tálibok vették át a kontrollt Afganisztán fölött, a nyugati országok kaotikus távozásával párhuzamosan a brit kormánynak be kellett ismernie, hogy nem mindenkit tudtak kimenekíteni azok közül, akik erre rászorultak volna.

Egy év elteltével ezek az afgánok még mindig rettegésben élnek. A 750 áttelepülési engedéllyel rendelkező személy mellett nagyságrendileg 8000 olyan ember élhet még Afganisztánban, akik szintén jogosultak lennének arra, hogy Nagy-Britanniába evakuálják őket.

Az ARAP program összesen 120 ezer kitöltött kérelmet kapott, de ezek közt előfordul duplikáció is.

A védelmi minisztérium sajnálatát fejezte ki az üggyel kapcsolatban és arról nyilatkozott, igyekszik több erőforrást szentelni a helyzet megoldására.

Az afgán speciális erők egyik egykori női tagja Törökországból nyilatkozott a Sky News-nak, beszámolva arról, hogy tart a török hatóságoktól, mert megkezdték az afgánok hazatoloncolását. Nem biztos abban, hogy befogadnák Nagy-Britanniában kérelmét, de azt tudja, hogy vissza nem mehet Afganisztánba.

Azt nem sajnálja, hogy csatlakozott a tálibok elleni harchoz, de amikor mostani helyzetére gondol, az jut az eszébe, hogy teljesen elfeledkeztek róla.

Tízezer ember települhetett át eddig a programban

Az ARAP 2021 áprilisában indult el, több mint 10 ezer ember áttelepítését téve lehetővé az azóta eltel időben. Köztük vannak a tavaly augusztusban Kabulból kimenekítettek, illetve azóta további 4000 ember juthatott biztonságos területre a program által.

„Az ARAP keretében továbbra is áttelepítjük az arra jogosult afgánokat, akik az Egyesült Királyság fegyveres erőinél dolgoztak. Régióbeli partnerekkel együttműködve igyekszünk minél több embert áthelyezni.

Minden kérelmet eseti alapon bírálunk el.

A feldolgozási határidők az egyes ügyek összetettsége és személyes körülményei miatt változnak, és sajnáljuk, ha a bonyolult ügyek feldolgozása során késedelmet szenvedünk” – mondta a védelmi minisztérium szóvivője.

Civileknek van egy másik brit program is

A programot a brit fegyveres erőkkel és erőknek dolgozó afgánok áttelepítésére hozták létre, nem az a célja, hogy a Nagy-Britanniába települni szándékozó afgánoknak segítsen. A brit kormány ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy az afgán állampolgárok áttelepítési programja (ACRS) keretében legfeljebb 20 ezer kiszolgáltatott személyt telepít át. Közéjük tartoznak női bírák, az LMBTQ+ közösség tagjai és az emberi jogok védelmezői egyaránt.