Infostart.hu
eur:
349.52
usd:
301.46
bux:
138393.99
2026. június 16. kedd Jusztin
Olaf Scholz német kancellár a biztonsági helyzettel foglalkozó kormányülés kezdetén Berlinben 2022. március 7-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Clemens Bilan

A legfelsőbb szintről érkezett zöld jelzés a német atomerőművek nyitva tartására

Először foglalt állást Olaf Scholz a bezárásra ítélt atomerőművek esetleges "életben tartásáról". A vita egyre élesebb az országban, a koalíción belül is.

Németországban korábban tizenhét atomerőmű működött, a 2011 márciusi fukusumai atomkatasztrófa után ezek többségét már bezárták. A három utolsó, még működő atomerőművet a korábbi kormányhatározat szerint az év végén "vonják ki a forgalomból".

Közben Oroszország fokozatosan csökkenti a németországi gázszállításokat, amit berlini politikai körökben durva és megengedhetetlen zsarolásnak tartanak.

Ezt támasztja alá, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalat közölte, hogy a nyugati szankciók miatt nem lehet visszaszállítani Németoszágból Oroszországba az Északi Áramlat-1 gázturbináját a nyugati szankciók miatt, ami azt jelenti, hogy az ország még kevesebb orosz földgázhoz jut. A gázvezeték két turbina leállása miatt július 27. óta kapacitásának mintegy 20 százalékán üzemel.

Az ARD német közszolgálati televízió szerint a kialakult helyzet késztette Olaf Scholzot arra, hogy a kormány korábbi határozata ellenére kilátásba helyezze a három atomerőmű további működtetésének engedélyezését.

Nyilatkozatában a kancellár utalt ugyan arra, hogy szerinte a szóban forgó erőművek csak csekély mértékben járulnak hozzá az áramtermeléshez. "Ennek ellenére lehet értelme további működtetésüknek" - tette hozzá.

Olaf Scholz megismételte a zöld párti gazdasági miniszter és egyben alkancellár korábbi állásfoglalását arról, hogy az országos energiaellátás felmérése érdekében úgynevezett "stressztesztet" végeznek. Az atomerőművek további sorsát pedig a teszt adataitól, illetve ezek kiértékelésétől teszik függővé.

Szavai szerint az eredmények hamarosan meglesznek.

A kancellár elismerte, hogy a megújuló energiaforrást jelentő szélenergia kiépítése nagyon lassan halad.

A német politikai pártok közül az ellenzéki CDU/CSU sürgeti mindenekelőtt az atomerőművek bezárásának elhalasztását. A konzervatív pártszövetséghez csatlakozott a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP is.

Hagyományaihoz és eddig politikájához hűen mindeddig a Zöldek Pártja állt ki a leghatározottabban az atomenergiáról való teljes lemondás és ennek keretében az erőművek tervezett bezárása mellett.

Az elmúlt napokban azonban változott a párt hozzáállása is. A párttagság körében végzett legutóbbi felmérés pedig arról tanúskodott, hogy a Zöldek támogatóinak immár a többsége az energiaellátás biztonságát tekinti a legfontosabbnak. Ennek keretében pedig nem utasítja el az atomenergiát sem.

Általános vélemény szerint az atomerőművek sorsa immár egyre kevésbé ideológiai kérdés Németországban.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Ian Bremmer: Nagyobb lett a valószínűsége a korábban elképzelhetetlennek gondolt geopolitikai eseményeknek

Ian Bremmer: Nagyobb lett a valószínűsége a korábban elképzelhetetlennek gondolt geopolitikai eseményeknek

Izgalmas pillanatokat élünk a nemzetközi politikában és a globális piacokon. A világban zűrzavaros helyzet alakult ki, elsősorban azért, mert az Egyesült Államok, amely továbbra is a domináns szuperhatalom, alapvetően megbízhatatlan szereplővé vált. Donald Trump aktívan bontja le azt a nemzetközi rendet, amelyet az USA az elmúlt 80 évben felépített és vezetett. Ennek ellenére a pénzügyi piacok szárnyalnak, nemcsak az USA-ban, hanem Kelet-Ázsiában, Dél-Amerikában és Európa nagy részén is. Vajon tévednek a befektetők, vagy a helyzet bonyolultabb annál, mint amit ez a látszólagos ellentmondás sugall?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×