Infostart.hu
eur:
387.29
usd:
333.55
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Érett kalászok a dél-ukrajnai Odessza környékének árpaföldjén 2022. június 23-án. ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint az Ukrajna elleni orosz háború globális élelmiszerválsággal fenyeget.
Nyitókép: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Szakértők: barátkozni nem, üzletelni azonban lehet az oroszokkal

Mind az ukránok, mind pedig az oroszok számára a háborúból való kilépés nem katonai, hanem inkább politikai kérdés – derült ki az InfoRádió Aréna című adásában, amelynek Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa és Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója volt a vendége.

A Biden-elnökség fennmaradó részét arra kellene Európának használnia, hogy megerősítse saját védelmi potenciálját és a közös fellépés képességét – mondta Csiki-Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa. Az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: erre már csak azért is szükség lenne, mert a transzatlanti kapcsolatokban is keményedhet a jelenlegi együttműködő amerikai álláspont.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy

az európai–amerikai viszony, ilyen helyzetekben, mindig aszimmetrikus.

Szerinte Európának egy picit tompítania kellene ezt az egyenlőtlen kapcsolatot. Ehhez az kellene, hogy katonai képességekkel, fejlett technológiával erősítse meg a saját védelmét – közölte a biztonságpolitikai szakértő.

Tálas Péter azt is mondta, nem hiszi, hogy van visszatérés a háború előtti kelet–nyugati együttműködéshez, szerinte lezárult az Oroszország és Európa közötti kapcsolatok háború előtti szakasza. Így a harcok befejeződése után még jó ideig nem lehet majd Oroszországgal barátkozni.

Fel kell számolni bármiféle Oroszországtól való függőségi viszonyt

– vélekedett a szakértő. Ez azonban szerinte nem zárja ki, hogy az üzletelést Moszkvával, csupán annyit jelent: ne legyünk kiszolgáltatva az oroszoknak. "Ha a Gazprom elzárja csapot vagy csökkenti a gáz mennyiségét, akkor Európában ne legyen pánik és ne kelljen mindenkinek meleg zoknit vennie" – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Mikor lesz vége a háborúnak?

A két szakértő arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy szerintük mikor és hogyan lehetne véget vetni a háborúnak.

Csiki-Varga Tamás véleménye az volt, hogy az oroszok számára a minimális siker és így a háborúból való kilépés első lehetősége az lenne, ha elfoglalnák a Donbaszt, hiszen a harcokat is az ottani két szakadár "népköztársaság" függetlenségéért, illetve az ott élő oroszok megvédése érdekében indították. De Moszkva még öt hónappal a háború kezdete után is ott tart, hogy csapatai nem tudták a teljes Donbaszt, de még csak a két szakadár köztársaság teljes területét sem elfoglalni.

"Így nem gondolnám, hogy Oroszország belekényszerülne vagy belemenne egy megegyezésbe, ami nem békekötés, hanem csak fegyverszünet lenne" – közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Az is kérdés, hogy az ukránoknak vajon a végsőkig kell-e harcolniuk. Erre Tálas Péter azzal válaszolt, hogy lehet valamilyen kompromisszum, a kérdés inkább ennek a tartalma lehet. A szakértő szerint az ukránok például pillanatok alatt tudnának békét kötni, ha arról lenne szó, hogy legyen az oroszoké a Krím-félsziget, illetve Luhanszk és Donyeck azon részei, amelyeket a szakadár köztársaságok elfoglaltak. Ellenben Tálas Péter kételkedett abban, hogy az ukránok lemondanának a Donbasz teljes területéről. Az pedig egészen biztos, hogy Kijev önként nem fogja felajánlani azokat a déli területeket, amelyeket most az oroszok megszállnak. Szerinte ez annyit jelent, hogy mind az ukránok, mind pedig az oroszok számára

a háborúból való kilépés nem katonai, hanem inkább politikai kérdés.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy az oroszok eddig még a minimális céljaikat sem érték el, miközben az ukránok honvédő háborút folytatnak. A kijevi vezetés és az ukrán társadalom többsége is nagyon eltökélt a harcok folytatása mellett. Egyelőre még nincsenek tudatában annak, hogy ebből a háborúból nekik vesztesen kell kijönniük – vélte a szakértő.

Arról is beszélt, hogy az ukránok számára egyáltalán nem érné meg olyan békét kötni, amelyben területeket vesztenének, miközben

nincs rá garancia, hogy az oroszok ne indítsanak később újból háborút ellenük.

Márpedig Moszkva nem az eddig elfoglalt területekért kezdte ezt a háborút – hangoztatta Tálas Péter. Oroszország, Ukrajna egészét akarja politikailag befolyásolni. "Az pedig, hogy ezt milyen eszközzel tudja elérni, ez egy másik kérdés, most láthatóan ezt háborúval akarja elérni" – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×