eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Lloyd J. Austin III amerikai, Kalle Laanet észt,  Artis Pabriks lett és Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter (b-j) a NATO-tagállamok négyoldalú védelmi miniszteri tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. június 17-én.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Johanna Geron

Visszaállítja a sorkötelességet egy európai állam a háború hatására

Jövőre és csak férfiakra vonatkozik majd.

Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot – jelentette be Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg.

"Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte határait. Ugyanakkor nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog magatartásán" – mondta Pabriks újságíróknak.

Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.

A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál,

akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.

Pabriks hangsúlyozta, hogy a kötelező katonai szolgálatot 2023-ban állítják vissza, és az csak a férfiakra vonatkozik majd.

Gatis Priede, a Nemzeti Gárda tagja üdvözölte a döntést, amely szerinte a "legjobb hír", és amelyet már a Krím 2014-es orosz annektálása idején meg kellett volna hozni.

"Ez a helyes lépés: több tartalékost képezni a hadseregünk és a teljes NATO-erő számára, amelyből még mindig nagy hiány van Észak-Európában és a balti térségben" - hangoztatta az AFP francia hírügynökségnek.

Pabriks azt is bejelentette, hogy a délkeleti Jekabpils város közelében katonai bázist terveznek építeni, amely közelebb lenne az orosz határhoz, mint a jelenlegi adazi bázis.

Nyitóképünkön Lloyd J. Austin III amerikai, Kalle Laanet észt, Artis Pabriks lett és Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter (b-j) a NATO-tagállamok négyoldalú védelmi miniszteri tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. június 17-én

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×