Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájának egyik járőrhajója az orosz ellenőrzés alatt álló délkelet-ukrajnai Mariupol kikötőjében 2022. május 30-án.
Nyitókép: MTI/AP

Elaknásítja a Fekete-tengert az orosz hadsereg

Hírszerzési értesülések szerint a cél a gabonaexport megakadályozása, mely világszintű éhínséghez vezethet.

Odessza és Ocsakiv kikötőiben - akárcsak korábban a Dnyeper folyóban - helyeznek el aknákat az orosz katonák amerikai hírszerzői értesülések szerint. Az oroszok tagadják ezt, az ukránokat vádolva azzal, hogy aknákat telepítenek saját kikötőikbe, írja a The Guardian cikke.

Az amerikai műholdfelvételeket is közzétettek, amelyeken az orosz rakétacsapások által Mikolajivban, az ország második legnagyobb gabonatárolójában okozott károk láthatók. A júniusi bombázás olyan időszakban történt, amikor a gabonaexport megszakadása globális éhínséget fenyegetését tartogatja. Szerdán a mikolajivi napraforgóolaj-tároló tartályokat is támadás érte.

Elszigetelnék a kikötőket

Az amerikaiak úgy vélik, hogy az oroszok célja elzárni a tengertől azokat a kikötőket, amelyekben még az ukránok gyakorolnak felügyeletet.

"Megerősíthetjük, hogy Oroszország azon korábbi állításai ellenére, miszerint nem telepít bombákat a Fekete-tenger északnyugati részén,

a valóságban aknákat telepítenek a Fekete-tengerbe

Ocsakiv közelében. Arra is vannak jelek, hogy az orosz hadsereg korábban a Dnyeper folyónál aknázott" - fogalmazott egy amerikai hírszerzési tisztviselő.

"Nem lehet alábecsülni az orosz intézkedések hatását, amelyek miatt megszűnt a tengeri kereskedelem a Fekete-tenger északi harmadában. A térség nem biztonságos a hajózás számára, miközben Ukrajna tengeri exportja létfontosságú a globális élelmiszerbiztonság szempontjából" - tette hozzá a tisztviselő, rámutatva, hogy Ukrajna a globális búzaexport tizedét szállította korábban, és ennek mintegy 95 százaléka a fekete-tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot.

Keresik a megoldásokat

Jelenleg alternatív szárazföldi útvonalakat keresnek a búzaexport számára, illetve az USA segítséget ajánlott Törökországnak, amely korábban arra vállalkozott, hogy a teherhajókat kinavigálja a Fekete-tengeren át.

Ankara ugyanakkor állítása szerint nem tudott egyelőre Oroszországgal egyeztetni a búzát szállító hajók konvojaival kapcsolatosan.

A június 4-i mikolajivi gabonatároló-bombázásokkal kapcsolatosan a következőket mondták el amerikai tisztviselők: "A műholdas képeken jól látható, hogy a telephely három gabonasilója, valamint a gabonát hajókra rakodó szállítószalag-rendszer is megsemmisült. Az orosz támadás miatt a gabonaterminál exportkapacitása legalább egyharmadával csökkent".

Legalább két napraforgóolaj-tároló is súlyos sérüléseket szenvedett a bombázások miatt.

Az oroszok tagadnak is, meg nem is

A Kreml hivatalosan tagadja, hogy globális éhínséget akarna előidézni, de a hét elején Margarita Simonyan, az RT orosz propagandacsatorna vezetője mégis azt sugallta, hogy ez a stratégia.

"Az éhínség el fog kezdődni, ezt követően pedig feloldják a szankciókat és ismét a barátaink lesznek, mert rájönnek, hogy lehetetlen nem barátkozni velünk" - mondta Simonyan egy szentpétervári gazdasági fórumon.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×