Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájának egyik járőrhajója az orosz ellenőrzés alatt álló délkelet-ukrajnai Mariupol kikötőjében 2022. május 30-án.
Nyitókép: MTI/AP

Elaknásítja a Fekete-tengert az orosz hadsereg

Hírszerzési értesülések szerint a cél a gabonaexport megakadályozása, mely világszintű éhínséghez vezethet.

Odessza és Ocsakiv kikötőiben - akárcsak korábban a Dnyeper folyóban - helyeznek el aknákat az orosz katonák amerikai hírszerzői értesülések szerint. Az oroszok tagadják ezt, az ukránokat vádolva azzal, hogy aknákat telepítenek saját kikötőikbe, írja a The Guardian cikke.

Az amerikai műholdfelvételeket is közzétettek, amelyeken az orosz rakétacsapások által Mikolajivban, az ország második legnagyobb gabonatárolójában okozott károk láthatók. A júniusi bombázás olyan időszakban történt, amikor a gabonaexport megszakadása globális éhínséget fenyegetését tartogatja. Szerdán a mikolajivi napraforgóolaj-tároló tartályokat is támadás érte.

Elszigetelnék a kikötőket

Az amerikaiak úgy vélik, hogy az oroszok célja elzárni a tengertől azokat a kikötőket, amelyekben még az ukránok gyakorolnak felügyeletet.

"Megerősíthetjük, hogy Oroszország azon korábbi állításai ellenére, miszerint nem telepít bombákat a Fekete-tenger északnyugati részén,

a valóságban aknákat telepítenek a Fekete-tengerbe

Ocsakiv közelében. Arra is vannak jelek, hogy az orosz hadsereg korábban a Dnyeper folyónál aknázott" - fogalmazott egy amerikai hírszerzési tisztviselő.

"Nem lehet alábecsülni az orosz intézkedések hatását, amelyek miatt megszűnt a tengeri kereskedelem a Fekete-tenger északi harmadában. A térség nem biztonságos a hajózás számára, miközben Ukrajna tengeri exportja létfontosságú a globális élelmiszerbiztonság szempontjából" - tette hozzá a tisztviselő, rámutatva, hogy Ukrajna a globális búzaexport tizedét szállította korábban, és ennek mintegy 95 százaléka a fekete-tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot.

Keresik a megoldásokat

Jelenleg alternatív szárazföldi útvonalakat keresnek a búzaexport számára, illetve az USA segítséget ajánlott Törökországnak, amely korábban arra vállalkozott, hogy a teherhajókat kinavigálja a Fekete-tengeren át.

Ankara ugyanakkor állítása szerint nem tudott egyelőre Oroszországgal egyeztetni a búzát szállító hajók konvojaival kapcsolatosan.

A június 4-i mikolajivi gabonatároló-bombázásokkal kapcsolatosan a következőket mondták el amerikai tisztviselők: "A műholdas képeken jól látható, hogy a telephely három gabonasilója, valamint a gabonát hajókra rakodó szállítószalag-rendszer is megsemmisült. Az orosz támadás miatt a gabonaterminál exportkapacitása legalább egyharmadával csökkent".

Legalább két napraforgóolaj-tároló is súlyos sérüléseket szenvedett a bombázások miatt.

Az oroszok tagadnak is, meg nem is

A Kreml hivatalosan tagadja, hogy globális éhínséget akarna előidézni, de a hét elején Margarita Simonyan, az RT orosz propagandacsatorna vezetője mégis azt sugallta, hogy ez a stratégia.

"Az éhínség el fog kezdődni, ezt követően pedig feloldják a szankciókat és ismét a barátaink lesznek, mert rájönnek, hogy lehetetlen nem barátkozni velünk" - mondta Simonyan egy szentpétervári gazdasági fórumon.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×