eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Nyitókép: Forrás: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Szeverodonyecket olyan intenzíven bombázzák, hogy a károkat sem lehet felmérni

A Donbaszban még mindig ukrán ellenőrzés alatt álló várost óránként 200 csapás éri, sem a halottak számát, sem az egyéb károkat nem tudják felmérni ilyen körülmények között.

Extrém módon eszkalálódott a helyzet a városban Szerhij Hajdaj, a luhanszki régió kormányzója szerint - szemtanúk erősítik meg az óránkénti 200 csapásrról szóló beszámolókat, melyekkel az oroszok az erősítéstől igyekeznek elvágni az uktán csapatokat, miközben bekerítik a város védőit.

Az ukrán hatóságok a mariupolihoz hasonlóként írják le a jelenlegi szeverodonyecki helyzetet - az a város három hónapnyi ostrom után került végül orosz kézre a The Guardan cikke szerint.

Így ostromolják Szeverodonyecket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a harkivi frontvonalat látogatta meg a heves harcokkal egyidőben: ez volt első hivatalos Kijeven kívüli megjelenése a háború kezdete óta.

"Értünk és az országért teszitek kockára életeteket" - mondta a katonáknak. Hozzátette:

az orosz bombázások elpusztították Szeverodonyeck teljes kritikus infrastruktúráját és a házak kétharmadát.

Arról is beszélt, hogy a város elfoglalása az oroszok fő célja jelenleg.

Az orosz határtól 145 kilométerre fekvő folyóparti város a Donbasz régióban folytatott lassú, de eredményes orosz előrenyomulás miatt fontos a támadók számára.

"Nem érdekli őket, hány emberéletbe kerül megszerezniük" - mondta Zelenszkij legutóbbi, az ukránokhoz címzett beszédében.

Az oroszok, miután Kijev elfoglalását kénytelenek voltak feladni, a már eredetileg is Moszkva-párti szeparatisták által kontrollált donbaszi régióban igyekeznek eredményeket elérni. Kis területre koncentrálnak nagy tűzerőt, szemben a háború kezdeti szakaszában alkalmazott taktikával - Szeverodonyecket intenzív tüzérségi és légitámadások érik.

Utcáról utcára haladva foglalják el a várost, miközben elérhetetlenné teszik a mobilhálózatot és az energiaellátástól is elvágják a helyieket.

100 ezren vannak még a városban

Olekszandr Sztrjuk polgármester szerint nagyjából 100 ezer ember lehet még a városban, akik minden alkalommal

veszélybe kerülnek, amikor otthonaikat elhagyják azért, hogy vizet szerezzenek.

Becslések szerint legalább 1500 ember halt meg bombatámadások miatt vagy azért, mert nem jutott gyógyszerhez, illetve betegségét nem tudták kezelni az ostromállapot miatt.

A szomszédos Liszicsanszk is intenzív ostrom alatt áll, Hajdaj szerint a hétvégén egy lakóház bombázásának következtében elhunyt itt egy gyermek.

Harkivban ismét támadnak

Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerint

Donbasz "felszabadítása" prioritás számukra,

más ukrán területek maguk dönthetnek sorsukról.

Zelenszkij harkivi látogatása során elpusztított házak romjai látogatta meg golyóálló mellényt viselve - erről Telegram-csatornájára töltött fel videót. Két hétnyi szünet után a múlt héten ismételten orosz légitámadások érték a várost, pedig az élet már kezdett visszatérni a régi kerékvágásba azt követően, hogy visszaszorították az orosz csapatokat. Legalább 9 ember meghalt és 17 megsebesült a támadásokban.

Újfajta fegyverekre várnak az ukránok

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy szövetségesei biztosítják a nagyon szükséges fegyvereket, és azt mondta, hogy "jó híreket" vár a következő napokban. Az USA és más szövetségesek kifinomultabb fegyvereket ígértek Ukrajnának a közeljövőben történő szállításra. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó

amerikai gyártmányú, nagy hatótávolságú, többszörös rakétaindítókat kér a szövetségesektől

- Amerika vizsgálja a lehetőséget.

"Nehéz úgy harcolni, hogy 70 kilométerről támadnak meg, de nincs mivel visszavágni. Hatékony fegyverekre van szükségünk" - írta Podoljak a Twitteren.

Ez lenne a tárgyalások orosz feltétele

Közben Zelenszkij egy televíziós interjúban azt mondta, hogy szerinte Oroszország beleegyezne a tárgyalásokba, ha Ukrajna visszaszerezné az összes területet, amelyet az invázió óta elvesztett, ugyanakkor nem gondolja, hogy a 2014 óta elvett területek, köztük a Krím visszaszerzése lehetséges lenne számukra katonai erő bevetésével.

"Nem hiszem, hogy katonai eszközökkel vissza tudjuk állítani az összes területünket. Ha úgy döntünk, hogy ezt az utat választjuk, emberek százezreit fogjuk elveszíteni" - mondta.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×